Orczyfalva

Orczyfalva
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Orczyfalva
Rang	községközpont
Irányítószám	307305
SIRUTA-kód	158029
Népesség
Népesség	2212 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	155
Népsűrűség	15,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	122 m
Terület	145,63 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 57′ 49″, k. h. 21° 11′ 54″45.96361111, 21.1983333345.963611°N 21.198333°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 49″, k. h. 21° 11′ 54″45.96361111, 21.1983333345.963611°N 21.198333°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Orczyfalva (románul Ortișoara, korábban Kokoda, németül Orczydorf, szerbül Kokoda) falu Romániában Temes megyében.

Földrajz

Temesvártól 25 km-re északra fekszik.

Közlekedés

Az arad-temesvári főút mellett fekszik. 2011 decemberében adták át a Dél-erdélyi autópálya 33 km-es Temesvár–Arad szakaszát – lehajtóval Orczyfalvánál – és a 12 km-es aradi elkerülőt, igaz, egyelőre sebességkorlátozásokkal és utóbbit csak kétszer egy sávon.^[1] 2011. október 20-án elkezdődött a Nagylak (országhatár) és Arad közötti szakasz építése is; a 39 km-es szakasz átadására a tervek szerint 2013-ban kerülhet sor.^[2] Ugyanezen év tavaszán tervezik átadni a magyar szakaszon az M43-as autópálya Makó és Nagylak (országhatár) közötti szakaszát is, amellyel Orczyfalva is bekapcsolódhat az európai autópálya-hálózatba.^[3]

Története

Orczyfalva helyén a középkorban Kakot vagy Kokoth nevű falu állt, melynek nevét 1318-ban említették először. Kakot a középkorban két részből: Kakathból és Tótkakathból állt. A török hódoltság alatt azonban mindkét helység elpusztult.

1784-86-ban, II. József idején 200 német családot telepített ide a temesvári kamarai igazgatóság, 1785-ben pedig hazai németeket is, és br. Orczy József főispánról nevezték el.

A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Vingai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 2161, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

1992-ben társközségeivel együtt 4105 lakosából 3667 román, 203 magyar, 149 német és 20 cigány volt.

Híres személyek

• Itt született Lendl Adolf (1862-1943) műegyetemi magántanár, zoológus.
• Itt született Varga Imre (1863-1942) magyar grafikus.
• Itt született Josef Schmidt (1913-1993) pedagógus.
• Itt született Dengl János (1882–1940) magyar nyelvész.
• Itt született Hilde Lauer (1943) kenus olimpikon.
• Itt tanított Eisenkolb Aurél (1849-1918) magyarországi német komponista, tanár.

Nevezetességek

1786-ban épült római katolikus temploma a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06268 sorszámon szerepel.^[4]

Jegyzetek