Temesfalva
| Temesfalva (Dragșina) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Nagykövéres |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagykövéres (Chevereșu Mare) |
| Irányítószám | 307106 |
| SIRUTA-kód | 156339 |
| Népesség | |
| Népesség | 660 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 93 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′ 59″, k. h. 21° 26′ 06″45.699739, 21.43512945.699739°N 21.435129°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 59″, k. h. 21° 26′ 06″45.699739, 21.43512945.699739°N 21.435129°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Temesfalva (románul: Dragșina) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Buziásfürdőtől északnyugatra, a Temes bal partja közelében fekvő település.
Története
Temesfalva nevét 1442-ben említette először oklevél kenezius de Draxafalwa néven.
1723–1775 között Mercy térképén Dragschina, 1808-ban Dragsina, Dragschina, 1913-ban Temesfalva néven volt említve.
A 15. században már románok lakták, akik Krassó vármegye magaslatairól húzódtak le a Temes-mellékére.
1453-ig királyi birtok, akkor V. László király Hunyadi Jánosnak adományozta, akit 1454-ben az aradi káptalan iktatott itt be.
1464-ben Mátyás király Temeshelyi Dési Péternek és Balothai Miklósnak adományozta, később Corvin János birtokába került, akinek révén 1514-1516-ban Brandenburgi György őrgróf birtoka lett. Ekkor öt jobbágytelke volt.
1617ben már puszta, melyet Bethlen Gábor vett zálogba, majd később ismét románok szállták meg.
1723-1725 között gróf Mercy térképén Dragschina alakban jelölték.
1807-ben a vallás- és tanulmányi alapé lett, amely legnagyobb birtokosa volt még a 20. század elején is.
1835-ben magyarok telepedtek ide, és ők építették ki az eddig rendetlen fekvésű helységet.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.
1910-ben 1019 lakosából 389 magyar, 16 német, 543 román 68 cigány volt. Ebből 382 római katolikus, 245 görögkatolikus, 362 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
Források
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
