Maroseperjes

Maroseperjes (Chelmac)
A falu központja az ortodox templommal és a pünkösdi imaházzal
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Konop
Rang	falu
Községközpont	Konop
Irányítószám	317087
SIRUTA-kód	10480
Népesség
Népesség	277 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 54″, k. h. 21° 53′ 05″46.081797, 21.88463146.081797°N 21.884631°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 54″, k. h. 21° 53′ 05″46.081797, 21.88463146.081797°N 21.884631°E
Maroseperjes weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Maroseperjes, 1910-ig Kelmák (románul: Chelmac) falu és mellette várrom Romániában, a Bánátban, Arad megyében.

Fekvése

Lippától 18 kilométerre keletre, a Maros bal partján fekszik. 2009-ben mind Marosaszó, mind Belotinc felől aszfaltozatlan úton volt megközelíthető. A községközponttal komp kötötte össze.

Története

Területét a 15. században a Patócsi család birtokolta. 1511-ből való az első említés váráról, amely ekkor még a Patócsiaké volt. 1551-ben Szokoli Mehmed nagyvezír szállta meg. Miután 1595-ben Borbély György karánsebesi bán elfoglalta Facsádot, török helyőrsége harc nélkül feladta és Lippára húzódott. 1602-ben Basta katonái szálltak meg benne. 1607-ben javításra szorult. 1616-ban a törökök a környékkel együtt visszafoglalták, és 1626-ban állítólag száz lovasból és ugyanannyi gyalogosból álló helyőrséget tartottak benne. Marsigli 1697-es térképén háromszög alakú alaprajzzal szerepelt.

Kelmák falu (1717-ben Chelmac, 1723–25-ben Kelnak) a 17. század végén vagy a 18. század elején jött létre. Lakói a helyi hagyomány szerint Gorj megyéből érkeztek. A falu először közvetlenül a Maros partjára települt és később az áradások miatt húzódott délebbre. 1717-ben húsz házból állt. Miután kőtemplomot építettek maguknak, korábbi fatemplomát lakói eladták Tisza falunak és tutajon szállították fel a Maroson. 1845-ig a kincstár, akkortól Latour későbbi hadügyminiszter birtokolta. A 20. század elején legnagyobb birtokosa Ștefan Cicio-Pop volt. Akkor Temes vármegyéhez tartozott.

Népessége

• 1880-ban 1187 lakosából 1144 volt román nemzetiségű; 1178 ortodox vallású.
• 2002-ben 380 lakosából 375 volt román nemzetiségű; 323 ortodox és 55 pünkösdi vallású.

Nevezetességek

• A Maros árterén, egy hektáros területen állnak az egykori vár egy–négy méter magas, 320 cm széles, növényzettel erősen benőtt falai, védősáncokkal. A várat a történetírói hagyomány a korábbi kolostorral vélte azonosnak, a 2004-ben folytatott ásatások azonban tisztázták, hogy a vár a 14–15. században épült és nem folytatása a bencés apátságnak. Utóbbi maradványait egy kilométerre délre, a falu belterületén azonosították, területét nagyrészt házak borítják.
• Mai ortodox temploma 1810-ben épült. Korábbi fatemplomából megőrizték a királykaput és egy 1746-ban készült Istenanya-ikont.

Híres emberek

• Itt született 1945-ben Petru Dugulescu baptista lelkész, a Tőkés László elmozdítása ellen tiltakozó 1989-es temesvári tüntetés egyik szervezője, később a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt parlamenti képviselője.

Források

• A falu a Banaterrán^{[halott link]} (románul)
• A falu virtuális oldala (románul)
• Dumitru Țeicu: Geografia ecleziastică a Banatului medieval. Kolozsvár, 2007^{[halott link]}

Jegyzetek

Képek

• 
  Maroseperjes környéke 1770 körül
• 
  Pihenő az állami gazdaságban, 1952-ben