Kaprióra

Kaprióra (Căprioara)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Soborsin
Rang	falu
Községközpont	Soborsin
Irányítószám	317271
SIRUTA-kód	11860
Népesség
Népesség	312 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	160 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 57″, k. h. 22° 16′ 39″45.982372, 22.27755345.982372°N 22.277553°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 57″, k. h. 22° 16′ 39″45.982372, 22.27755345.982372°N 22.277553°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kaprióra, 1911 és 1918 között Kaprevár (Kapriora, románul: Căprioara) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

A Maros bal partján, hegyek lábánál, a községközpont Soborsintól 6 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete

1337-ben Caprewar alakban említették. Ezzel Kiss Lajos szerint az legkorábbról datált román eredetű településnév a középkori Magyarországon. Az alapjárul szolgáló căprioară szó nyelvjárási jelentése 'kecskegida'. Talán a falura vonatkozik egy 1256-os oklevél 1572-es másolatában említett Nagkechkes név is. 1596-ban Kapriora.

Története

Román falu volt Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyében. A 18–19. században kincstári birtok. 1717-ben még tizenhét, 1786-ban már 145 család lakta. 1770-ben az egész lippai kerületben Lippán kívül csak itt működött román nyelvű iskola. Részt vett a marosi sószállításban – 1785-ből adatolt pecsétje sószállító dereglyét ábrázolt. 1844-ben akkori birtokosa, Wodianer Sámuel kapriorai előnévvel kapott magyar nemességet. A család 1886-ban, ugyanezen előnévvel bárói címet is szerzett. A falu 4877 kataszteri holdas határának 1895-ben 69%-át a Wodianer-birtok foglalta el, amely főként erdőkből állt.

Népessége

• 1910-ben 986 lakosából 920 volt román, 34 magyar és 12 német anyanyelvű; 916 ortodox és 49 római katolikus vallású.
• 2002-ben 354 lakosából 348 volt román nemzetiségű; 330 ortodox, 12 pünkösdista és 11 baptista vallású.

Látnivalók

• A falu határában két barlang található. Az a lui Sinesie nevű a Kápolnásra vezető földúton kb. 300 méterre, a másik, az a lui Dutu a Pozsgára vezető út közelében.

Gazdasága

• Határában sárga és rózsaszínű jura mészkövet bányásznak. A kitermelés már a 20. század elején is folyt, a Wodianer-uradalom területén található három-négy kőfejtőben.^[2]

Jegyzetek

Források

• Rodica Colta – Doru Sinaci – Ioan Traia: Căprioara. Arad, 2011

Külső hivatkozások

• A falu oldala a www.virtualarad.net webhelyen (románul)