Almásmálom

Almásmálom (Malin)
A református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Apanagyfalu
Rang	falu
Községközpont	Apanagyfalu
Irányítószám	427204
Körzethívószám	0x63[1]
SIRUTA-kód	34128
Népesség
Népesség	392 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	173 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	353 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 24° 08′ 14″47.118951, 24.13723447.118951°N 24.137234°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 24° 08′ 14″47.118951, 24.13723447.118951°N 24.137234°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásmálom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Almásmálom, 1910-ig Málom (románul: Malin) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Nevének eredete

Neve a korábban valószínűleg helyben is elterjedt tudós magyarázat szerint a latin malum ('alma') szó nyílt ejtéséből, valójában a malom szó nyelvjárási változatából való. Első fennmaradt okiratos említései: Malom (1305), Malon (1368) és Maalom (1503). Évszázadok óta virágzó almatermesztése motiválta viszont nevének a helységnévrendezéskor kapott előtagját.

Fekvése

A Mezőség északi részén, Bethlentől tíz kilométerre délre fekszik.

Népesség

A népességszám változása

Népessége a 20. század folyamán még úgy is majdnem felére apadt, ha figyelembe vesszük az időközben kivált Nyírmezőtanya és Hegymegett adatait.

Etnikai és vallási megoszlás

Nemzetiségi/anyanyelvi megoszlás

Vallási megoszlás

A modern népszámlálások időszakában magyar lakossága túlnyomó többségében református vallású volt. Román lakói 1948-ig a görögkatolikus egyházhoz tartoztak, akkor átkényszerítették őket az ortodox egyházba. Az 1930-as évekig jelentősebb zsidó közösség is lakta, amelynek tagjait előbb német, illetve magyar anyanyelvűként, majd zsidó nemzetiségűként írták össze.

• 1880-ban 838 lakosából 424 volt református, 384 görögkatolikus és 29 zsidó vallású.
• 2002-ben 492 lakosából 246 volt ortodox, 210 református, 19 pünkösdi, hat görögkatolikus és hat adventista vallású.

Története

Első említésétől a 16. századig a Bethlen család birtoka volt, akiket málomi földjük és jobbágyaik sűrűn kevertek konfliktusba a bálványosi várnagyokkal. 1407-ben határában egy bizonyos Endrevárat említettek. A 17. század elején birtokosai között feltűnnek a Haller, a Bánffy és a Wesselényi családok. A 19. század elején számos földesúr osztozott rajta, a legtöbben a Bethlen családból. Ezenkívül néhány köznemesi család is lakta.

A középkor óta gyümölcs-, különösen almatermesztő falu. 1603-ban Géczi András hajdúi, majd a kuruc háborúk idején a hadak járása pusztította népességét. Reformátussá lett magyar lakói mellé ortodox románok költöztek, akik később görögkatolikus hitre tértek. 1750-ben 26 jobbágy, 52 zsellér, tizenöt kóborló, öt egytelkes nemes és egy szabados lakták családjukkal, valamint hat özvegy. Református egyháza 1766-ban száz férfiból és 131 nőből állt. 1876-ig Belső-Szolnok, majd Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott. 1956 előtt kivált belőle Nyírmezőtanya.

Látnivalók

• Református temploma 1912–13-ban épült.

Kultúra

• Almavirág Hagyományőrző Csoport (2002 óta)^[6]

Jegyzetek

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.  
• Janitsek Jenő – Hints Miklós: Az erdélyi Melles-völgy helynevei. Bp., 1992

További információk

• Fehér galamb szállt a házra (Vajda Árpádné Gergely Anna előadásában, Kallós Zoltán felvétele 1969-ből)

Kapcsolódó szócikkek