Wesel

Wesel
Wesel címere
Wesel címere
Wesel zászlaja
Wesel zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományÉszak-Rajna-Vesztfália
JárásWesel
Rangváros
PolgármesterUlrike Westkamp (SPD)
Irányítószám46483, 46485, 46487
Körzethívószám
  • 0281
  • 02803
  • 02859
RendszámWES, DIN, MO
Testvérvárosok
Lista
  • Hagerstown
  • Salzwedel
  • Kars
  • Kętrzyn
Népesség
Teljes népesség61 330 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség500,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság23 m
Terület122,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 39′ 31″, k. h. 6° 37′ 04″51.658611111111, 6.617777777777851.658611°N 6.617778°EKoordináták: é. sz. 51° 39′ 31″, k. h. 6° 37′ 04″51.658611111111, 6.617777777777851.658611°N 6.617778°E
Wesel (Észak-Rajna–Vesztfália)
Wesel
Wesel
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Wesel térképén
Elhelyezkedése Wesel térképén
Wesel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wesel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wesel város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliaiban, a Wesel járásban.

Fekvése

A Rajna egyik kanyarulatában fekvő település. A város déli peremén ömlik a Rajnába a Lippe folyó.

Története

Wesel légifelvételen
Wesel egy középkori metszeten

Wesel az Alsó-Rajna-Vidék fontos gazdasági és bevásárlóközpontja. Legfontosabb iparága az üveggyártás.

Nevét 800 körül említették először az oklevelekben. Martell Károly okirataiban "Wesele" néven szerepel. A 12. század elején óta a Kleee grófság része volt. Város jogát 1241-ben kapta. A középkorban kereskedelmi metropolisként volt ismert Köln és Rotterdam között, tagja volt a Hanza-szövetségnek is. 1609-ben Brandenburg-Poroszországé, a 17. század második felében Poroszország legerősebb nyugati erődítményévé építették ki.

1809-ben I. Napóleon parancsára a császár ellen lázadó 11 porosz tisztet lőttek itt agyon, emléküket emlékmű őrzi.

A város restaurált, megmaradt műemlékei közül a Markt nyugati oldalán található Willibrord-dóm a legérdekesebb., melyben ma hangversenyeket tartanak.

Nevezetességek

  • Willibrord-dóm - az eredetileg román stílusú bazilika fölé 1434 és 1537 között öthajós gótikus templomot építettek, azóta többször is átalakították.
  • Porosz erődítmény maradványai
  • Berlini kapu (Berliner Tor)

Itt születtek, itt éltek

Galéria

  • A gótikus tanácsház
    A gótikus tanácsház
  • A diersfordti kastély
    A diersfordti kastély
  • Gótikus templom
    Gótikus templom
  • A vasúthíd
    A vasúthíd
  • A Citadella
    A Citadella
  • A Citadella
    A Citadella

Jegyzetek

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Források

  • Panoráma (1980) ISBN 963 243 025 5
  • [1]
Nemzetközi katalógusok
  • Németország Németország-portál
  • Földrajz Földrajzportál