Verancsics Antal

Verancsics Antal
Esztergom püspöke
Született	1504. május 29. Šibenik
Elhunyt	1573. június 15. (69 évesen) Eperjes
Sírhely	Saint Nicolas' Church, Trnava
Felekezet	római katolikus egyház
Püspökségi ideje 1553. június 6. – 1557. november 9. (Pécs)
Püspökségi ideje 1569. október 17. – 1573. június 15. (Esztergom)
Előző püspök Következő püspök Oláh Miklós Fejérkövy István
Verancsics Antal a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Verancsics Antal témájú médiaállományokat.

Verancsics Antal (Antun Vrančić, Antonius Wrancius Sibenicensis Dalmata) (Šibenik, 1504. május 29. – Eperjes, 1573. június 15.) királyi helytartó, római katolikus főpap, pécsi megyés püspök, diplomata, történetíró. Korának egyik legnagyobb formátumú gondolkodója volt. Pályája kezdetén rokonszenvezett a reformációval, de püspökként már határozottan ellene lépett fel. Irodalmi tevékenysége is jelentős: magasztaló költeményeket, verseket, elégiákat, szónoklatokat,^[1] leveleket írt. Levelezésben állt többek között Rotterdami Erasmusszal és Philipp Melanchthonnal is. 1530-tól kezdve dolgozott Antonio Bonfini magyar történetének folytatásán, melyből bár csak töredékek jelentek meg, anyaggyűjtéséből sok adat fennmaradt (lásd: irodalomjegyzék). A történettudomány számára értékesek utazásainak fennmaradt feljegyzései is.

Életpályája

Anyai nagybátyja, Statileo János erdélyi püspök támogatta Verancsics neveltetését, előbb Trauban és Sebenicóban, 1514-től Magyarországon, majd a padovai egyetemen taníttatta. Itt 1526-ban magisteri fokozatot szerzett. 1530-ban óbudai préposttá és királyi titkárrá nevezte ki őt Szapolyai János. 1530 és 1539 között Szapolyai János király követe volt. Ilyen minőségében járt háromszor a boszniai pasánál, kétszer Velencében, többször a lengyel királynál, kétszer VII. Kelemen pápánál, Rómában, Párizsban, Bécsben, Londonban. 1541-ben Erdélybe költözött, de Fráter Györggyel való szembenállása miatt főképp diplomáciai megbízatásokkal csak utazgatott.

1549-ben átpártolt I. Ferdinándhoz. Ő egri kanonokká, szabolcsi főesperessé, esztergomi olvasókanonokká, majd pornói ciszterci apáttá nevezte ki. 1553-ban a pécsi püspökség élére került. 1553-1557 között I. Szulejmán szultánnál volt követ Isztambulban, Zay Ferenccel együtt. Itt felfedezte Augustus politikai végrendeletének, azaz a Res Gestae Divi Augustinak az egyik példányát.A követségből hazatérve kapta meg az egri püspökséget.

1557-1569-ig Borsod és Heves megye főispánja volt. Ekkor kezdett harcba a magyarországi reformáció ellen, Huszár Gált is bebörtönözte. 1563-ban az egri püspök valamennyi birtokát a kincstár kezelésébe adta. 1567-ben ismét Törökországba utazott a király követeként, s ott 1568-ban megkötötte a nyolc évre szóló drinápolyi békét. Verancsics Konstantinápolyban 1567. október 7-én a békealkudozásról írt levelében így írt:

„a budai pasa a török hódoltság és magyar király birtokai között határúl: Szolnok, Eger, Hatvan, Fülek, Vygles, Léva, Esztergom s Csóka-kőtől a Rigna folyóig terjedő vonalat jelölte ki, ugy, hogy a mi e határvonalon belől, az ő hatalmukban van a jászokkal és kúnokkal együtt, az átalában az övék legyen, s jövőben a magyar királynak ne adózzék, s hivatkozott a pasa a szultán azon könyvére, melybe Magyarország minden hódoltsági várai, városai s falui le vannak irva. E tervnek a porta már elébb tettleg is érvényt szerzett, megparancsolván a szomszéd bégheknek, hogy a közös jobbágyok feletti hatóság gyakorlásától a magyarokat tiltsák el, s az egriek borainak, a jászok és kúnok faluiban eladását, s a Rinyán tuli jobbágyok által a magyar részre adózás és szolgálatok teljesitését meg ne engedjék.”

1569-ben az esztergomi érsekség élére helyezték, ezzel egyidejűleg ő lett Esztergom vármegye főispánja. 1572 júniusától haláláig töltötte be a királyi helytartói tisztséget. Bíborosi kinevezését követően tíz nappal meghalt, a nagyszombati Szent Miklós-székesegyházban van eltemetve.

Emlékezete

• A szülővárosában ma gimnázium működik a nevével: Verancsics Antal Gimnázium.
• 2023 Eperjes, emléktábla

Művei, szövegkiadások

• Eredeti két magyar krónika. Minő veszedelem érte a' mohácsi ütközet után Magyar országot. Írták Bornemissza Tamás, Verantz Antal; bev., jegyz., sajtó alá rend. Podhradczky József; Trattner-Károlyi Ny., Pest, 1833
• Verancsics Antal összes munkái, 1-12.; sajtó alá rend. Szalay László, Wenzel Gusztáv; Akadémia, Pest, 1857–1875 (Magyar történelmi emlékek 2. oszt. Írók)
  • Történelmi dolgozatok deák nyelven; közli Szalay László; Pest, 1857
  • Történelmi dolgozatok magyar nyelven; közli Szalay László; Pest, 1857
  • Első portai követség, 1553–1554; közli Szalay László; Pest, 1858
  • Első portai követség, 1555–1557; közli Szalay László; Pest, 1859
  • Második portai követség, 1567–1568; közli Szalay László; Pest, 1860
  • Vegyes levelek, 1538–1549; közli Szalay László; Pest, 1860
  • Vegyes levelek, 1549–1559; közli Szalay László; Pest, 1865
  • Vegyes levelek, 1559–1562; közli Szalay László, Wenzel Gusztáv; Pest, 1868
  • Vegyes levelek, 1563–1569; közli Szalay László, Wenzel Gusztáv; Pest, 1870
  • Vegyes levelek, 1569–1571; közli Wenzel Gusztáv; Pest, 1871
  • Vegyes levelek, 1572–1573; közli Wenzel Gusztáv; Bp., 1873
  • Pótlékok s név- és tárgymutató a tizenkét kötethez; közli Szalay László, Wenzel Gusztáv; Bp., 1875
• Expeditionis Solymani in Moldaviam et Transsylvaniam libri duo. De situ Transsylvaniae, Moldaviae et Transalpinae liber tertius; szerk. Eperjessy Kálmán; Egyetemi Ny., Bp., 1944 (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum)
• 1504–1566, memoria rerum. A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete. Verancsics-évkönyv; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Bessenyei József; Magyar Helikon, Bp., 1981 (Bibliotheca historica)

Jegyzetek

Források és irodalom

• Verancsics Antal: A Magyarországon legutóbbi László király fiának, legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete (részlet) – Megjelent: Szerk.: Mohács Emlékezete – 1994, Bp., Európa, 1979 ISBN 963 07 14140
• Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. 963. o. ISBN 963-8185-87-2
• Bács Gyula: Jugoszlávia – 1968. Bp. Panoráma Utikönyvek K. (p. 511-516.)
• Antun Travirka: DALMATIEN Geschichte, Kultur, Künslerisches Erbe – Zadar, 2008, Proizv. Forum ISBN 978-953-179-713-9
• Enciklopedia Britannica Hungarica CD ver. 2005
• Gál-Mlakár Zsófia 2007: Adatok Verancsics Antal udvarának történetéhez. Fons 14, 279-337.
• Podhradczky József: Néhai Werancsics Antal esztergomi érseknek példás élete; Gyurian Ny., Pest, 1857
• Sörös Pongrác: Verancsics Antal élete; Buzárovits Ny., Esztergom, 1898

További információk

• Művei online: http://www.tankonyvtar.hu/szepirodalom/regi-magyar-irodalmi-080905-613
• Verancsics Erdélyről
• http://lexikon.katolikus.hu/V/Verancsics.html
• Lásd még: Šibenik