Vagyonjegy

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Értékpapírok
Értékpapírok
Kötvény Részvény Jelzáloglevél Kárpótlási jegy Kincstárjegy Közraktári jegy Váltó Befektetési jegy Származtatott ügylet
Piacok
Tőzsde Tőzsdén kívüli (OTC) piac
Részvények
Részvény Részvénykibocsátás Forgalombahozatal Értékpapírkölcsönzés
Befektetési alapok
Befektetési alap Tőzsdén jegyzett alap (ETF)
Származtatott ügyletek
Határidős ügylet Csereügylet (swap) Opció Opciós utalvány (warrant) Hitelderivatív
Sablon:Értékpapírok m v sz

Fogalma

A vagyonjegy fogalmát a 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet határozza meg. Az egyes jogi személyek vállalata vagy leányvállalata, valamint a gazdasági társaság a gazdálkodáshoz szükséges saját pénzeszközeinek bővítése, a hosszútávú vagyoni érdekeltség megteremtése érdekében – ellenérték fejében – vagyonjegyet bocsáthat ki. A vele munkaviszonyban álló dolgozója számára ingyenesen megszerezhető vagyonjegyet is kibocsáthat. Vagyonjegy csak 1993. május 15. napjáig volt kibocsátható.

A vagyonjegy bemutatóra vagy névre szóló értékpapír, de az ingyenes vagyonjegy csak névre szóló lehet. A vagyonjegyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeg (névérték) után a vagyonjegy birtokosának – a kibocsátó által elért nyereség mértékétől függően – évente osztalékot fizet.

A vagyonjegy kibocsátásának feltételeit a kibocsátó vezetése által jóváhagyott szabályzatban kell rögzíteni.

Vagyonjegy tartalmi, alaki kellékei, előállítása

A vagyonjegyen fel kell tüntetni:

a) a kibocsátó és képviselőjének megnevezését;

b) a vagyonjegy névértékét és sorszámát;

c) a kibocsátás időpontját;

d) az osztalék kiszámításának módját, illetve az osztalék mértékét;

e) a vagyonjegy kiállításának helyét és időpontját;

f) a kibocsátó képviselőjének aláírását;

g) a vagyonjegy megvásárlására jogosultak körét, ha a szabályzat ezt korlátozta;

h) az átruházás esetleges kizárását, korlátozását;

i) a tulajdonos nevét, ha a vagyonjegy névre szól.

Az ingyenes vagyonjegyen ezen kívül fel kell tüntetni, hogy az csak névreszóló lehet, valamint, hogy a dolgozó halála vagy nyugdíjazása esetén a kibocsátót vételi jog illeti meg.

Az az értékpapír, amelyből a megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem vagyonjegy.

A vagyonjegy – ellentétben sok más értékpapírral – csak nyomdai úton állítható elő.