Trencsénpéteri

Trencsénpéteri (Petrovice)
A templom.
A templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNagybiccsei
Rangközség
Első írásos említés1312
PolgármesterAnton Pláňavský
Irányítószám013 53
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámBY
Népesség
Teljes népesség1614 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság371 m
Terület32,536 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 32′49.266666666667, 18.53333333333349.266667°N 18.533333°EKoordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 18° 32′49.266666666667, 18.53333333333349.266667°N 18.533333°E
Trencsénpéteri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénpéteri témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trencsénpéteri (1899-ig Petrovicz, szlovákul Petrovice) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.

Fekvése

Nagybiccsétőltól 4 km-re északnyugatra, a Petrovicska patak partján fekszik. Visszhang tartozik hozzá.

Története

A falut a zsolnai német jog alapján alapították. 1312-ben "Petry villa" alakban említik először. 1468-ban "Petrovecz", 1592-ben "Petrowicze" néven szerepel a korabeli forrásokban. A nagybiccsei uradalom része volt. 1784-ben 150 házában 900 lakos élt. 1828-ban 160 háza és 725 lakosa volt, akik erdei munkákkal, mezőgazdasággal, drótos mesterséggel foglalkoztak.

Vályi András szerint " PETRÓCZ. Petrovicze. Tót falu Trentsén Vármegyében, 89földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bitséhez 3/4 mértföldnyire, határjának minéműségéhez képest, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Petrovicz, tót falu, Trencsén vmegyében, a hegyek közt: 896 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Van fűrészmalma és tágas fenyves, és bikkes erdeje. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. A háború után lakói a mezőgazdaság mellett kosárfonásból, seprűkötésből éltek. 1944-ben a németek a Magale településrészt felgyújtották.

A hozzá tartozó Visszhang (Szetechó) település Trencsénpéteri határában keletkezett, 1592-ben "Szetechow" alakban említik először. A nagybiccsei uradalomhoz tartozott. 1598-ban 8 ház állt a településen. 1784-ben 134 házában 692 lakos élt. 1828-ban 128 háza és 539 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1960-ban csatolták Trencsénpéterihez.

Népessége

1910-ben 1005, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1443 lakosából 1424 szlovák volt.

2011-ben 1518 lakosából 1475 szlovák volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Trencsénpéteri Szlovákia téreképén
Sablon:Nagybiccsei járás
  • m
  • v
  • sz
A Nagybiccsei járás települései
Nagybiccse (Bytča)
Almásfalu (Jablonové) · Fűrészfalu (Hvozdnica) · Kolaróc (Kolárovice) · Kotessó (Kotešová) · Marsófalva (Maršová) · Mélyesd (Hlboké nad Váhom) · Nagyróna (Veľké Rovné) · Peredmér (Predmier) · Szulyóváralja (Súľov–Hradná) · Trencsénpéteri (Petrovice) · Trencsénselmec (Štiavnik)
szlovákia
Nemzetközi katalógusok
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap