Sziklaszoros

Sziklaszoros (Skalité)
Sziklaszoros címere
Sziklaszoros címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
Első írásos említés1662
PolgármesterAndrea Šimurdová
Irányítószám023 14
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség5247 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség158 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság526 m
Terület33,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 29′ 50″, k. h. 18° 53′ 54″49.497222222222, 18.89833333333349.497222°N 18.898333°EKoordináták: é. sz. 49° 29′ 50″, k. h. 18° 53′ 54″49.497222222222, 18.89833333333349.497222°N 18.898333°E
Sziklaszoros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklaszoros témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sziklaszoros (1899-ig Szkalite, szlovákul Skalité) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése

Csacától 16 km-re északkeletre, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

A település a 17. században keletkezett a vlach jog alapján, román és ruszin eredetű pásztornépek betelepítésével. A korabeli kiszucai feljegyzésekből kiderül, hogy valójában 1648-ban keletkezett, de csak 1662-ben a sztrecsényi uradalom urbáriumában említik először. Az urbárium szerint a faluban ekkor 151 lakos élt. A sztrecsényi uradalomhoz tartozott, akkor a neve Podszkalitye volt. 1712-ben „Szkalite” néven említik. 1720-ban 4 malma és 40 adózója volt. Plébániáját 1749-ben alapították, addig Csaca filiája volt. 1764 és 1774 között újra Csaca filiája lett. 1784-ben 241 házában 1740 lakos élt. 1794-ig a községnek fatemploma volt, mely a mai temető helyén állt. Ekkor épült a mai katolikus templom gróf Eszterházy Antal adományából.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZKALIK. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Újhelyhez 2 mértföldnyire; határja sovány.”[2]

A község első iskoláját 1812-ben alapították. 1828-ban 287 háza és 2169 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szkalite, népes tót falu, Trencsén vmegyében, a Magyar, Szilézia és Galliczia határok összejövetelénél 2199 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, harminczad hivatallal. Erdeje roppant. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]

1857-ben az iskola új épületet kapott. A település életében nagy jelentősége volt a vasútvonal 1885-ben történt megépülésének. A faluban nem volt szlovák iskola, csak magyar. A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.

1938-ban a település egy része Lengyelországhoz került.

Népessége

1910-ben 2390, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 5063 lakosából 4972 szlovák volt.

2011-ben 5241 lakosából 5086 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1787 és 1794 között épült. 1957-ben bővítették.
  • A plébánia épülete 1796-ból származik, késő barokk stílusú.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 18.)
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Sziklaszoros Szlovákia térképén
  • E-obce.sk
Sablon:Csacai járás
  • m
  • v
  • sz
A Csacai járás települései
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap