Szentkirályi Miklós

Szentkirályi Miklós
SzületettSzentkirályi Miklós Béla
1943. május 11.
Kocsord
Elhunyt2021. március 20. (77 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaLőrincze Zsuzsanna
Foglalkozásafestő-restaurátor
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1991)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996) érdemes művész (2018)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkirályi Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentkirályi Miklós Béla (Kocsord, 1943. május 11. – 2021. március 20.) Munkácsy Mihály-díjjal és Érdemes Művész címmel kitüntetett magyar festő-restaurátor. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2010). [1]

Élete

Kocsordon született 1943. május 11-én, Szentkirályi Gyula és Bethlen Éva házasságából. 1945–1973 között Marosvásárhelyen lakott. 1962-től 5 évig gyári munkásként dolgozott. 1968-1973 között a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet hallgatója volt Kolozsvárott Miklóssy Gábor osztályában. 1973-ban költözött vissza Magyarországra, 1974-1977 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézetében tanult Varga Dezső osztályában.

1975-től 15 esztendőn keresztül a Magyar Nemzeti Galéria régi magyar osztályának restaurátorként működött, 1990-től a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora illetve osztályvezetője. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja. 1992-ben a Magyar Restaurátorkamara alapító elnöke, 1997–2002 között a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány művészeti-szakmai tanácsadó testületi tagjává választották. 2001–2005 között a Nemzeti Kulturális Alapprogramban, az Iparművészeti Szakkollégiumban kurátor. 2006-ban habilitált. 2010-től a MMA tagja volt.

Restaurátorelméleti, módszertani és etikai kérdésekkel foglalkozott. Sokat tett és tesz a hazai és az egyetemes emberi értékeket képviselő képzőművészeti alkotásaink méltó megőrzéséért, köztük elévülhetetlen érdemeket szerzett középkori szárnyasoltárok (Leibic, Kisszeben, Csíkszentlélek), Munkácsy Mihály trilógiájának,[2] Zala György Aradi vértanúk emlékművének restaurálása terén.

„A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként” 2018. március 13-án Érdemes Művész kitüntetést kapott.

Családja

Anyai nagyszülei, gróf bethleni Bethlen Béla (1888–1979), Beszterce-Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék főispánja, és gróf gönczruszkai Kornis Klára (1893–1983) voltak. Szülei Szentkirályi Gyula és bethleni Bethlen Éva. 1973-ban feleségül vette Lőrincze Zsuzsannát, Lőrincze Lajos nyelvész lányát. Két fiuk született; Szentkirályi Miklós (1981) ipar- és formatervező és Szentkirályi András (1982) kertészmérnök.

Művei (válogatás)

Bánffy Dénes képmása
Munkácsy Mihály: Golgota
Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt
Gauguin: Fekete sertések
Zala György: Aradi vértanúk emlékműve
Camille Pissarro: A Pont-Neuf
  • Jánosréti mester: Kálváriaoltár, feltámadás (1974-1975)
  • Schaller István (1708-1779): Mária látogatása; Szent Ferenc elragadtatása (1976)
  • Giuseppe Markhezi (1699-1771): Sába királynője Salamon király előtt (1976)
  • Északmagyarországi művész, 1510-20: Szent Anna oltár (1976-1982)
  • Északmagyarországi művész A. Dürer után, 1510-20 (1976-1982)
  • Velencei Festő, XVI.sz 2. harmada: Coena Domini (1977)
  • Kremser Schmidt (1718-1801): Mózes az érckígyóval (1977)
  • Szepes-vármegyei művész, 1483.: Nagyszalóki Mária oltár (1983-1986)
  • Fabrizio Santafede (1550-1634): Sámson és Delila (1984)
  • Martin van Meytens (1695-1770): Bánffy Dénes képmása (1986)
  • Ismeretlen festő, 1691 körül: Gróf Esterházy Antal kuruc tábornagy képmása (1987)
  • Mányoki Ádám (1673-1757): Gustav Adolph Gotter báró képmása (1988)
  • Ottavio Zanuoli (?-1607): Báthori Zsigmond felesége, Mária Christierna arcképe (1988)
  • Ismeretlen Sáros-megyei művész: Keresztelő Szent János (1988-1989)
  • Vajda Zsigmond: Parlament (1989)
  • Franz Anton Maulbertsch: Szent Márton csodáinak fényében (1989-1991)
  • Cornelis Engelbrechtsz (1468-1533): Férfi és nő mellképe (1990)
  • Gerbrand van den Eeckhout (1621-1674): Elizeus próféta és a súmeni asszony (1990)
  • Stanisław Ignacy Witkiewicz: Zakopanei téli táj (1991)
  • Roelant Savery (1576-1639): Sziklás táj (1991)
  • Claude Lorrain (1604-1682): Villa a római campagnán (1991)
  • Francesco Fontebasso (1709-1768): Scipio nagylelkűsége (1991)
  • Paolo Domenico Finoglia: Angyali üdvözlet (1992)
  • Filippino Lippi (1457-1504): Madonna Szent Antallal (1992)
  • Vicente Juan Masip (korábban Sebastiano del Piombo után): Krisztus siratása (1992-1993)
  • Munkácsy Mihály (1844-1900): Golgota (1993)
  • Paolo Veronese (1528-1588): Velence Allegóriája (1993)
  • Georg Flegel (1566-1638): Csendélet sajttal és üvegpohárral (1995)
  • Munkácsy Mihály (1844-1900): Krisztus Pilátus előtt (1995)
  • Jusepe de Ribera (1591-1652): Assisi Szent Ferenc stigmatizációja (1995)
  • Hendrick Terbrugghen: Pipára gyújtó fiú (1995-1996)
  • Eduard von Engerth: I. Ferenc József királlyá koronázása Budán, 1867-ben (1996)
  • Vágó Pál: A magyar huszárság diadalútja (1996)
  • Johann Peter Krafft: Rudolf von Habsburg és a szerzetes (1997)
  • Regnier van Gherwen (? – Leiden? 1662): Krisztus Pilátus előtt (1998)
  • Paul Gauguin: Fekete sertések (1998)
  • Hans von Aachen (1552-1615): Bacchus és Szatír (1999)
  • Jacopo da Empoli: Noé részegsége (1999)
  • Vincenzio Chiverchio (1470-1544): Mária sírbatétele (2000)
  • Orazio Fidani (1606-1656): Lót és lányai (2000-2001)
  • Zala György (1858-1937): Aradi vértanúk emlékműve (2000-2002)
  • Camille Pissarro: A Pont-Neuf (2001)
  • Jacopo da Montagnana: Mária Krisztus holttestével (2001)
  • Franz Eybl: Önarckép (2004)
  • Körösfői-Kriesch Aladár: Margit síel (2004)
  • Tiziano Vecellio (1488/90-1576): Mária gyermekével és Szent Pállal (2005)
  • Willem de Poorter (1608-1648): A gyarmati hatalom allegóriája (2006)
  • Munkácsy Mihály: 1896 Ecce Homo (2009)
  • Konsztantinos Thaliodorosz: Ikonosztáz (2009-2010) [3]

Díjak, elismerések (válogatás)

Könyvei, publikációi

  • Gránátalma a szárnyasoltáron : Egy restaurátorművész műhelytitkai / Szentkirályi Miklós. – [Budapest] : Kairosz, 2012., 241 p. . – Biogr.[4]
  • Magyar Restaurátorkamara, 1994., 52 p. (Magyar Restaurátorkamara : Chamber of Hungarian Restorers : Kammer der Ungarischen Restauratoren : Chambre des Restaurateurs Hongrois. [Budapest]
  • Megújult a máriapócsi ikonosztáz, Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 11, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely (Ro), 2011, p. 34-39.
  • S-a inoit iconostazul de la Mariapocs, Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 11, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely (Ro), 2011, p. 132-134, traducere de Váli Zsuzsánna
  • Rejtőzködő próféták, Szalon, XV. évf. 2011/1 p. 12-16.

Származása

Szentkirályi Miklós ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2. Szentkirályi Gyula
(Kolozsvár, 1912. okt. 2. – Marosvásárhely, 1988. jan. 26.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1. Szentkirályi Miklós
(Kocsord, 1943. máj. 11. – 2021. márc. 20.)
festő, restaurátor
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Bethlen Pál
(Kolozsvár, 1798. máj. 15. – Kolozsvár, 1859. jún. 6.)
 
 
 
 
 
 
 
12. Bethlen Bálint
(Bethlen, 1856. aug. 24. – Budapest, 1913. febr. 8.)
politikus
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Bethlen Mária
(Bethlen, 1827. nov. 23. – Budapest, 1876. febr 12.)
 
 
 
 
 
 
 
6. Bethlen Béla
(Aranyosgyéres, 1888. nov. 2. – Kolozsvár, 1979. nov. 6.)
jogász, politikus, főispán
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Béldi György
(Báld, 1801. ápr. 20. – Kolozsvár, 1877. szept. 23.)
kamarás
 
 
 
 
 
 
 
13. Béldi Berta
(Kolozsvár, 1863. ápr. 14. – Budapest, 1946. febr 10.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Brückenthal Berta
(Nagyszeben, 1826. ápr. 24. – Kolozsvár, 1914. jún. 10.)
 
 
 
 
 
 
 
3. Bethlen Éva
(Bethlen, 1920. máj. 15. – Marosvásárhely, 2008. júl. 26.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Kornis Károly
(Nagyvárad, 1841. nov. 8. – Budapest, 1893. ápr. 18.)
katonatiszt
 
 
 
 
 
 
 
14. Kornis Károly
(Nagyvárad, 1869. dec. 20. – Szentbenedek, 1918. máj. 15.)
kamarás
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Markovics Jozefa
(Medgyesbodzás, 1845. nov. 14. – Nagyvárad, 1885. márc. 6.)
 
 
 
 
 
 
 
7. Kornis Klára
(Budapest, 1893. jún. 1. – Kolozsvár, 1983. márc. 8.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Fejérváry Géza
(Josefstadt, 1833. márc. 15. – Bécs, 1914. ápr. 25.)
hadügyminiszter, miniszterelnök
 
 
 
 
 
 
 
15. Fejérváry Irma
(Bécs, 1869. máj. 10. – Budapest, 1950. aug. 3.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Biedermann Sarolta
(Bécs, 1844. ápr. 13.– Deszk, 1924. okt. 11.)
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ Elhunyt Szentkirályi Miklós restaurátorművész (magyar nyelven)
  2. ↑ * Szentkirályi Miklós: Íme, az ember. Munkácsy Ecce Homo-jának vándorútja Archiválva 2011. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. ↑ * A pócsi bazilika liturgikus berendezésének megújulása Görögkatolikus szemle, 2010. január, XXI. évf. 1. szám, 10-11 oldal
  4. ↑ http://opac3.mma.monguz.hu/record/-/record/MMA19239

Források

  • Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Szentkirályi Miklós szócikkét ld. II. köt. 1551. p.
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J. Budapest: Natura. 1990. 160–180. o. ISBN 963-234-313-1  
  • Archivált másolat. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 26.) – M. S. mester-díj 2013
  • Elismerés a középkori mester nevével Archiválva 2015. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Archivált másolat. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 26.) – A XVI. századi nagyság fénykörében

További információk

  • Adatlapja a Restaurátorkamara honlapján
  • Proarte.hu Archiválva 2009. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Életrajza a Magyar Művészeti Akadémia honlapján
Nemzetközi katalógusok
  • Művészet Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap