Reziduum

A komplex függvénytanban a reziduum a Laurent-sorok mínusz egyedik együtthatója. Fontosságát a reziduumtételnek köszönheti, ami lehetővé teszi a komplex értékű függvények komplex síkbeli görbe menti integráljának kiszámítását. Ha a görbével valós intervallumot közelítünk, akkor valós integrálok számításához is hasznos eszközt kapunk.

Definíció

Komplex tartományon

Legyen D C {\displaystyle D\subseteq \mathbb {C} } tartomány, D f {\displaystyle D_{f}} izolált pont D {\displaystyle D} -ben és f : D D f C {\displaystyle f\colon D\setminus D_{f}\to \mathbb {C} } holomorf. Ekkor minden a D f {\displaystyle a\in D_{f}} pontnak van egy pontozott környezete, U := U r ( a ) { a } D {\displaystyle U:=U_{r}(a)\setminus \{a\}\subset D} , ami relatív kompakt D {\displaystyle D} -ben, ahol f | U {\displaystyle f|_{U}} holomorf. Ekkor f {\displaystyle f} Laurent-sorba fejthető U {\displaystyle U} -ban: f | U ( z ) = n = c n ( z a ) n {\displaystyle \textstyle f|_{U}(z)=\sum _{n=-\infty }^{\infty }c_{n}(z-a)^{n}} , és ekkor f {\displaystyle f} reziduuma a {\displaystyle a} -ban

Res a ( f ) := c 1 = 1 2 π i U f ( z ) d z {\displaystyle \operatorname {Res} _{a}(f):=c_{-1}={\frac {1}{2\pi \mathrm {i} }}\oint _{\partial U}f(z)dz} .

Riemann-féle számgömb

A fenti definíció kiterjeszthető a P 1 = C { } {\displaystyle \mathbb {P} _{1}=\mathbb {C} \cup \{\infty \}} Riemann-féle számgömbre is. Legyen ismét D f {\displaystyle D_{f}} diszkrét halmaz P 1 {\displaystyle \mathbb {P} _{1}} -ben és f : P 1 D f C {\displaystyle f\colon \mathbb {P} _{1}\setminus D_{f}\to \mathbb {C} } holomorf függvény. Ekkor minden a D f {\displaystyle a\in D_{f}} mit a {\displaystyle a\neq \infty } -ra legyen ugyanaz a definíció, mint az előbb. Ha a = D f {\displaystyle a=\infty \in D_{f}} , akkor a reziduumot a

Res ( f ) := c 1 = 1 2 π i γ f ( z ) d z {\displaystyle \operatorname {Res} _{\infty }(f):=-c_{-1}={\frac {1}{2\pi \mathrm {i} }}\oint _{\gamma }f(z)dz\,}

helyettesítéssel definiáljuk, ahol γ {\displaystyle \gamma } egy elég nagy sugarú, óramutató járása szerint irányított kör, és c 1 {\displaystyle c_{-1}} a Laurent-sor mínusz egyedik együtthatója.

Tulajdonságok

  • Legyen D C {\displaystyle D\subset \mathbb {C} } tartomány, és f : D C {\displaystyle f\colon D\to \mathbb {C} } holomorf függvény a {\displaystyle a} -ban. Ekkor a Cauchy-integráltétel miatt f {\displaystyle f} reziduuma a {\displaystyle a} -ban nulla.
  • Az integrálos ábrázolás szerint az f ( z ) d z {\displaystyle f(z)\mathrm {d} z} differenciálforma reziduumáról is beszélhetünk.
  • Teljesül a reziduumtétel, hogy a zárt görbe menti integrál csak a görbén belül levő szingularitásoktól, az ottani reziduumoktól és az azok körüli körülfordulási számtól függ.

Példák

  • Ha f {\displaystyle f} a {\displaystyle a} egy nyílt környezetében holomorf, akkor Res a f = 0 {\displaystyle \operatorname {Res} _{a}f=0} .
  • Ha f ( z ) = 1 z {\displaystyle f(z)={\tfrac {1}{z}}} , akkor f {\displaystyle f} -nek elsőrendű pólusa van 0 {\displaystyle 0} -ban, és ott Res 0 f = 1 {\displaystyle \operatorname {Res} _{0}f=1} .
  • A logaritmikus derivált szabálya és a linearitás miatt Res 1 z z 2 1 = 1 2 {\displaystyle \operatorname {Res} _{1}{\tfrac {z}{z^{2}-1}}={\tfrac {1}{2}}} , mivel z z 2 1 {\displaystyle z\mapsto z^{2}-1} -nal elsőrendű nullhelye van 1 {\displaystyle 1} -ben.
  • A gammafüggvénynek elsőrendű pólusa van n {\displaystyle -n} -ben, ahol n N 0 {\displaystyle n\in \mathbb {N} _{0}} és ott a reziduuma Res n Γ = ( 1 ) n n ! {\displaystyle \operatorname {Res} _{-n}\Gamma ={\tfrac {(-1)^{n}}{n!}}} .

Kiszámítása

A komplex értékű függvények reziduuma sokszor a definíciónál könnyebben is kiszámítható. Legyenek f , g {\displaystyle f,g} komplex függvények, és keressük a reziduumot a-ban!

  • A reziduumképzés lineáris C {\displaystyle \mathbb {C} } mint alaptest fölött, vagyis minden λ , μ C {\displaystyle \lambda ,\mu \in \mathbb {C} } -re:
Res a ( λ f + μ g ) = λ Res a f + μ Res a g {\displaystyle \operatorname {Res} _{a}\left(\lambda f+\mu g\right)=\lambda \operatorname {Res} _{a}f+\mu \operatorname {Res} _{a}g}
  • Ha f {\displaystyle f} -nek a {\displaystyle a} -ban elsőrendű pólusa van, akkor:
Res a f = lim z a ( z a ) f ( z ) {\displaystyle \textstyle \operatorname {Res} _{a}f=\lim _{z\rightarrow a}(z-a)f(z)}
  • Ha f {\displaystyle f} -nek elsőrendű pólusa van a {\displaystyle a} -ban, és g {\displaystyle g} ugyanitt holomorf:
Res a g f = g ( a ) Res a f {\displaystyle \operatorname {Res} _{a}gf=g(a)\operatorname {Res} _{a}f}
  • Ha f {\displaystyle f} -nek a {\displaystyle a} -ban elsőrendű nullhelye van:
Res a 1 f = 1 f ( a ) {\displaystyle \operatorname {Res} _{a}{\tfrac {1}{f}}={\tfrac {1}{f'(a)}}}
  • Ha f {\displaystyle f} -nek a {\displaystyle a} -ban elsőrendű nullhelye van, és g {\displaystyle g} ugyanitt holomorf:
Res a g f = g ( a ) f ( a ) {\displaystyle \operatorname {Res} _{a}{\tfrac {g}{f}}={\tfrac {g(a)}{f'(a)}}}
  • Ha f {\displaystyle f} -nek a {\displaystyle a} -ban n {\displaystyle n} -edrendű pólusa van: : Res a f = 1 ( n 1 ) ! lim z a n 1 z n 1 [ ( z a ) n f ( z ) ] {\displaystyle \textstyle \operatorname {Res} _{a}f={\tfrac {1}{\left(n-1\right)!}}\lim _{z\rightarrow a}{\frac {\partial ^{n-1}}{\partial z^{n-1}}}[(z-a)^{n}f(z)]}
  • Ha f {\displaystyle f} -nek a {\displaystyle a} -ban n {\displaystyle n} -edrendű nullhelye van: : Res a f f = n {\displaystyle \operatorname {Res} _{a}{\tfrac {f'}{f}}=n} .
  • Ha f {\displaystyle f} -nek a {\displaystyle a} -ban n {\displaystyle n} -edrendű nullhelye van, és g {\displaystyle g} ugyanitt holomorf:
Res a g f f = g ( a ) n {\displaystyle \operatorname {Res} _{a}g{\tfrac {f'}{f}}=g(a)n} .
  • Ha f {\displaystyle f} -nek a {\displaystyle a} -ban n {\displaystyle n} -edrendű pólusa van: : Res a f f = n {\displaystyle \operatorname {Res} _{a}{\tfrac {f'}{f}}=-n} .
  • Ha f {\displaystyle f} -nek a {\displaystyle a} -ban n {\displaystyle n} -edrendű pólusa van és g {\displaystyle g} ugyanitt holomorf:
Res a g f f = g ( a ) n {\displaystyle \operatorname {Res} _{a}g{\tfrac {f'}{f}}=-g(a)n} .
  • Ha a {\displaystyle \infty } -beli reziduum kell, akkor:
Res f = Res 0 ( 1 z 2 f ( 1 z ) ) {\displaystyle \operatorname {Res} _{\infty }f=\operatorname {Res} _{0}\left(-{\tfrac {1}{z^{2}}}f({\tfrac {1}{z}})\right)} . Ekkor a w = 1 z {\displaystyle w={\tfrac {1}{z}}} helyettesítéssel:
f ( w ) d w = f ( 1 z ) d 1 z = 1 z 2 f ( 1 z ) d z {\displaystyle f(w)\mathrm {d} w=f({\tfrac {1}{z}})\mathrm {d} {\tfrac {1}{z}}=-{\tfrac {1}{z^{2}}}f({\tfrac {1}{z}})\mathrm {d} z}

Az f f {\displaystyle {\tfrac {f'}{f}}} logaritmikus derivált az elméletben is kapcsolódik a reziduumtételhez.

Algebrája

Legyen K {\displaystyle K} test, és X {\displaystyle X} egy egyszerű összefüggő reguláris zárt görbe K {\displaystyle K} fölött! Ekkor minden x X {\displaystyle x\in X} közrezárt elemhez létezik egy kanonikus leképezés:

res x : Ω K ( X ) / K K , {\displaystyle \operatorname {res} _{x}\colon \Omega _{K(X)/K}\to K,}

ami minden meromorf differenciálformához hozzárendeli az x {\displaystyle x} -beli reziduumát.

Ha x {\displaystyle x} K {\displaystyle K} -racionális elem és t {\displaystyle t} lokális uniformizálandó, akkor a reziduumleképezés explicit módon is megadható: Hogyha ω {\displaystyle \omega } meromorf differenciálforma és ω = f d t {\displaystyle \omega =f\,\mathrm {d} t} lokális ábrázolás, és még

f = k = N a k t k {\displaystyle f=\sum _{k=-N}^{\infty }a_{k}t^{k}}

Laurent-sora f {\displaystyle f} -nek, akkor

res x ω = a 1 . {\displaystyle \operatorname {res} _{x}\omega =a_{-1}.}

Ez K = C {\displaystyle K=\mathbb {C} } esetén megegyezik a függvénytani definícióval.

A reziduumtétel analógja is teljesül: Minden ω {\displaystyle \omega } meromorf differenciálformára a reziduumok összege nulla:

x X res x ω = 0. {\displaystyle \sum _{x\in X}\operatorname {res} _{x}\omega =0.}

Források

  • Eberhard Freitag, Rolf Busam: Funktionentheorie 1. 3. Auflage. Springer-Verlag Berlin Heidelberg, 2000.
  • A. P. Yuzhakov: Residue of an analytic function. In: Michiel Hazewinkel (Hrsg.): Encyclopaedia of Mathematics. Springer-Verlag, Berlin 2002, ISBN 1-4020-0609-8 Online
  • John Tate, Residues of differentials on curves. Annales scientifiques de l'É.N.S. 4e série, tome 1, no 1 (1968), S. 149–159. DJVU/PDF
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap