Recsica (Homeli terület)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Recsica (egyértelműsítő lap).

Recsica (Рэчыца) Речица (oroszul))
Recsica címere Recsica zászlaja
Közigazgatás
Ország	Fehéroroszország
Jogállás	város
Alapítás éve	1213
Irányítószám	247500
Körzethívószám	2340
Népesség
Teljes népesség	65 213 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	128 m
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 52° 22′ 21″, k. h. 30° 23′ 17″52.3724, 30.3879652.372400°N 30.387960°EKoordináták: é. sz. 52° 22′ 21″, k. h. 30° 23′ 17″52.3724, 30.3879652.372400°N 30.387960°E
Recsica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Recsica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Recsica (Рэчыца, oroszul Речица) város Fehéroroszország délkeleti részén, a Homeli terület Recsicai járásának székhelye. 2005-ben becsült népessége 65 ezer fő volt, ezzel a Homeli terület 5. legnépesebb városa. A Dnyeper jobb partján fekszik, Homeltől 50 km-re nyugatra, a Recsica-patak torkolatánál.

Történelem

Első írásos említése 1213-ból származik, neve a szláv folyó (reka) szóból származik. Ekkoriban a Csernyigovi fejedelemséghez tartozott. A 14. században a Litván Nagyfejedelemséghez csatolták. A litvánok (Orsához, Mahiljovhoz, Sklovhoz hasonlóan keleti határaik védelmére erődöt emeltek a Dnyeper magas jobb partján. Az idők során három erődvonalat építettek ki. Az erőd védelmében alakult ki a kereskedőváros, melynek a 17. században piactere és dominikánus kolostora is volt (nem maradt fenn, helyén ma a városi park található). 1793-ban csatolták Oroszországhoz, 1796-ban kapott városi jogokat. A 19. században alakult ki a város új, mesterségesen kialakított alaprajza, a jelentőségét vesztett erődöt lebontották. 1920 májusában a kelet felé előrenyomuló lengyelek elfoglalták, de hamarosan újra a Vörös Hadsereg kezére került, 1926-ban csatolták a BSZSZK-hoz. A német megszállás 1941. augusztus 22. – 1943. november 18. között tartott. 1964-ben a város környékén tárták fel a Belorusz SZSZK első kőolajlelőhelyeit, melyeken ma is folyik a kitermelés.

Gazdaság

A várostól 10 km-re halad a Breszt-Homel közötti M10-es főút. Főutak kötik össze Lojevvel (62 km), Hojnyikival (67 km), Szvetlahorszkkal (56 km). Vasútállomás a Kalinkavicsi-Homel vonalon, folyami kikötő a Dnyeperen. A Dnyeperen egy vasdúti híd ível át, a bal parttal való összeköttetést kompjárat biztosítja. Vegyipara elsősorban a környékén kitermelt földgáz feldolgozásával foglalkozik. Fémcikkek gyártása (Recsickij Metyiznij Zavod), kerámiaipar, fafeldolgozás (Recsicadrev), textilipar. Élelmiszeriparának legismertebb ága a sörgyártás (Recsicapivo) jelentős a tejfeldogozás (vaj- és tejporgyártás) és a gyümölcsborok előállítása is.

Nevezetességek

• A Troickij-templom 1903-ban épült neogótikus stílusban.
• Az Uszpenszkij-templom 1872-ben épült.
• Az egykori zsinagóga épülete a 19. század végéről származik.

Testvérvárosok

• Bălți, Moldova
• Ocniţa, Moldova
• Priluki, Ukrajna
• Szatka, Oroszország

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap (oroszul)
• Városi portál Archiválva 2007. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nevezetességek (oroszul)