Pisztricgomba
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Polyporus squamosus (Huds.) ex Fr. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pisztricgomba témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pisztricgomba témájú médiaállományokat és Pisztricgomba témájú kategóriát. |
A pisztricgomba (Polyporus squamosus), vagy más néven bagolygomba[1] az Agaricomycetes osztályának taplóalkatúak (Polyporales) rendjébe, ezen belül a likacsosgombafélék (Polyporaceae) családjába tartozó, fán élő faj; termőrétege likacsos, kalapja sárgás színű, amelyet barna pikkelyek borítanak. Ez a faj csak nagyon fiatalon gyűjthető, mert húsa később szívóssá válik. Gyakran szárítják és őrlik, így tartósítják.
Megjelenése
Tavasztól őszig, élő fák törzsén, leggyakrabban diófán és juharfán terem. Ehető, rántva csirkehúsra emlékeztet az íze. Faparazita: a fát, amelyen megjelenik, néhány év alatt elpusztítja.
Taplószerűen, nagy telepekben terem, nyéllel ízesül ahhoz. A fiatal példányok alapszíne krémszín, az idősebbeké rozsdasárga, barna pikkelyekkel, amelyek távolról foltoknak tűnnek a gomba kalapján. A gomba kalapja akár félméteresre is megnőhet.
A fiatal példányok húsa szeletelve sajtszerű, az idősebbeké ezzel szemben a bőrre emlékeztet. Fiatalon kellemes lisztszagú, az érettebbek azonban kellemetlen szagot árasztanak.
Kalap
Átmérője 10–60 cm, vastagsága 4 cm is lehet, kerekded, félkör alakú, széle elvékonyodó, begörbülő. Színe halvány krémszínű, a felületéről csak ritkán hiányoznak a láng vagy háromszög alakú, barnás pikkelyek, melyek körkörösen helyezkednek el. A kalap a tönkhöz többnyire bemélyedéssel kapcsolódik. A pórusfelület fiatal korban fehér, majd sárga, idősebb korban vörösesbarna, de akár barnásszürke is lehet. A pórusok szögletesek, szabálytalanok, mélyen a tönkig lefutók, méretük nagy, 1–3 mm x 0,5-1,5 mm.[1]
Tönk
Bársonyos bevonattal borított, barna, vagy feketésbarna, általában a kalap színével egyező színű, rövid 3–8 cm x 2–5 cm nagyságú.[2]
Hús
Fehéres, vagy krémszínű, 1–3 cm vastag. A csövek rövidek, legfeljebb 5 mm nagyságúak. Színük a pórusfelülettel egyező, faluk száradva hasadozó, fogassá váló.[2]
Galéria
 |  |
Jegyzetek
- ↑ a b Igmándy Zoltán: A magyar erdők taplógombái Akadémia Kiadó, Budapest, 1991. 96 oldal. ISBN 963 056 048 8
- ↑ a b Igmándy Zoltán: A magyar erdők taplógombái Akadémia Kiadó, Budapest, 1991. 97 oldal. ISBN 963 056 048 8
Források
- Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
