Pierre Prévost

Pierre Prévost
Született	1751. március 3.[1][2] Genf[3][2]
Elhunyt	1839. április 8. (88 évesen)[1][2] Genf[4][2]
Állampolgársága	Genfi Köztársaság[2] svájci (1815–)
Szülei	Abraham Prevost
Foglalkozása	fizikus egyetemi oktató filozófus
Kitüntetései	Foreign Member of the Royal Society (1806. április 17.)[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Prévost témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pierre Prévost (Genf, 1751. március 3. – Genf, 1839. április 8.) svájci filozófus és fizikus.

Élete

Egy protestáns lelkész fiaként született Genfben, ahol papi pályára készült.

Korán felhagyott a lelkészi pályával: jogot kezdett tanulni, és egyéb tanulmányokba kezdett. Közeli barátja volt Jean-Jacques Rousseau, később Dugald Stewart. Euripidész fordítójának és értelmezőjének tartotta magát.

1780-ban a filozófia professzora lett, valamint a berlini Tudományos Akadémia tagja. Itt megismerkedett az olasz születésű Joseph Louis Lagrange-zsal, akinek hatására a fizikai tudományok felé fordult.

Néhány évig politikai gazdaságtannal és szépművészettel is foglalkozott, ekkor írta a Berlin Memoirst, mely a költészetről szóló disszertáció. Eközben megmaradt a filozófia professzorának Genfben, majd 1810-ben fizika tanszéket kapott.

1839-ben halt meg Genfben.

Munkássága

Munkássága igen sokrétű volt. Számos publikációja ismert a filológia, a filozófia, a politikai gazdaságtan és a fizika területén.

Ismertebb publikációi Georges-Louis Le Sage fizikusi munkásságának a saját hozzájárulásával történő ismertetése, valamint a sugárzási törvényekkel kapcsolatos művei, továbbá: De l'Origine des forces magnetiques (1788), Mémoire sur l'Equilibre du feu (Értekezés a fénytanról, 1791), Recherches physico-mecaniques sur la chaleur (Hőtani kutatások, 1792) és Essai sur le calorique rayonnant (Értekezés a hőtani sugárzásról, 1809).

Prévost tétele

Amiért ma is ismert nemzetközileg, az az úgynevezett 1791-ben felállított Prévost-tétel. Eszerint hőmérsékletétől függetlenül minden test bocsát ki magából hőt.

Ezt a William Thomson Kelvin által később bevezetett hőmérsékleti skálával és az elektromágneses hullámok ismeretében ma a következőképpen fogalmazzuk meg:

minden T > 0 K hőmérsékletű test a környezet hőmérsékletétől függetlenül bocsát ki elektromágneses sugárzást, amit hőmérsékleti sugárzásnak nevezünk.

Irodalom

• Dr. Jurisits József – Dr. Szűcs József: Elektromosságtan, Hőtan tankönyv. (hely nélkül): Mozaik Kiadó. 2005. ISBN 9636973628  
• Pintér Ferenc: Általános fizika, Atomhéjfizika. (hely nélkül): Dialóg Campus Kiadó. 2003. 347–366. o.  

Jegyzetek

További információk

• https://web.archive.org/web/20110907032421/http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/fiz2b/node37.html
• https://web.archive.org/web/20110907024250/http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/modern1/04.htm
• https://web.archive.org/web/20160305141421/http://people.bolyai.elte.hu/~hagymasi/homersug.pdf
• http://nasa.web.elte.hu/NewClearGlossy/Java/LON/blackbody/index.html
• http://phet.colorado.edu/hu/simulation/blackbody-spectrum
• https://web.archive.org/web/20100310164618/http://www.roik.bmf.hu/fizika/feketetest/index.html