Patológia : A patológia vizsgálati szempontjai, A patológia területei, A patológia módszerei, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Patológia

A kórtan avagy patológia (az ógörög pathosz (πάθος) = szenvedés és -logia (-λογία) = valaminek a tanulmányozása szóösszetételből) az emberi orvoslásban a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik. „A patológia az orvostudomány alapja, összeköti az elméleti tudományokat a klinikummal, választ keres a betegségek tüneteit és a betegek panaszait okozó morfológiai és funkcionális elváltozásokkal kapcsolatos kérdésekre.”^[1]

A növények elváltozásaival foglalkozó tudomány neve növénykórtan (fitopatológia), az állatokéval az állatkórtan (zoopatológia) foglalkozik.

A patológia vizsgálati szempontjai

A négy legfőbb szempont, melyek szerint a betegségeket a patológia vizsgálja:

Etiológia: mi okozza a betegséget
Patogenezis: a betegség lefolyása, mechanizmusa
Morfológia: a sejteket, szöveteket, szerveket érintő szerkezeti változások
Klinikai szempont: a morfológiai változások funkcionális következményei

A patológia területei

Anatómiai patológia
Törvényszéki patológia
Citopatológia
Citogenetika
Mikrobiológia
Nozológia (a betegségek osztályozásának tudománya)
Hematológia
Immunológia
Kórszövettan (károsodott szövet mikroszkópos elemzése)

A patológia módszerei

Makroszkópos patológia (autopsia, necropsia vagy boncolás)
Mikroszkópos patológia (szövettan, immunhisztokémia, elektronmikroszkópia)
Diagnosztikus célból eltávolított szövetminta biokémiai és molekuláris biológiai elemzése