Orosz Katalin

Megkérdőjelezték, hogy a cikk/jelölt témaválasztása enciklopédiába való-e, azaz hogy megfelel-e a „Nevezetesség” irányelvben leírtaknak. Amiben segíthetsz: kiegészítheted az irányelvnek megfelelő forrásokkal, vagy a tartalmat bedolgozhatod egy a témakört összefoglaló cikkbe. Ha vitatni akarod mindezt, a vitalapon tedd. (2024 márciusából)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Orosz Katalin (Mezőtúr, 1950. július 24. –) pszichológus.

Családja

Édesanyja Komlósi Ilona, tanítónő, édesapja Orosz Pál, festőművész, testvére Orosz Barna, kottagrafikus, autodidakta költő, képzőművész. Jelentős hatással voltak rá déd- és nagyszülei, akik vidéki falvak tanítói, jegyzői, református lelkészei voltak. A családi szellemi örökség ma is referencia számára életfilozófiájában, erkölcsi és spirituális kérdésekben, valamint emberi kapcsolataiban.

Férjével, Hajnal Alberttel 1976-ban házasodtak össze. Budapesten éltek, két gyermekük született.

1998-tól Galgahévízen élt, 2007-ben Máriahalomra költözött. 2015-ben végleges otthonra lelt a Somogy megyei Nyimben.

Tanulmányai, tapasztalatai

Az ELTE Trefort utcai Gyakorlóiskolában tanult 12 évig, 1968-ban ott érettségizett, majd az ELTE TTK matematika-fizika szakán szerzett középiskolai tanári diplomát (1973). Diplomamunkáját informatikából írta, ezután 5 évig dolgozott a Számítástechnikai Koordinációs Intézetben. Ebből 3 évig Münchenben a Siemens által felkínált matematikai nyelvészet területén volt feladata. Ekkor kezdett foglalkozni a rendszerelmélettel is. Már 10 éves kora óta készült a pszichológus pályára. 1987-ban fejezte be az ELTE BTK pszichológia szakát, majd klinikai szakpszichológus szakvizsgát tett (1990). Részt vett több hazai módszerspecifikus képzésen: jungiánus szemléletű pszichoterápia (1982-1990), hipnoterápia (1992).

Az autogén tréninggel kapcsolatos tanulmányait 1983-ban fejezte be. Ez a módszer kiemelt szerepet játszik az általa alkalmazott pszichoterápiás módszerek között, saját magán is megtapasztalta annak gyógyító hatását. Ezért az autogén tréning oktatásának módszertanát továbbfejlesztette és gyakran alkalmazza csoportterápiájában is.

1984-ben és 1986-ban részt vett a szegedi kliensközpontú konferencián, ahol mélyen hatott rá a személyes találkozás Carl Rogers terápiás munkájával. Így elköteleződött a humanisztikus pszichoterápia mellett. 1990-től kezdve Beata Bishop (London) vezetésével a transzperszonális pszichológia,[1] majd a Boswijk Institutban[2] (Hollandia) transzperszonális terapeuta képesítést szerzett (1998).

Az imaginatív módszerekkel először a spiritualitás területén találkozott, majd a transzperszonális pszichoterápia területén elmélyítette tudását. Számos terapeutától tanult nemzetközi színtéren további transzperszonális és testközpontú terápiás módszereket, többek között a Body Mind Centering (2006-10), a bodywork (1995-2000) és a szomatoterápia területén (2014-16).

Férje révén aktív tagja lett Szepes Mária hermetikus körének és több más lazán szerveződő értelmiségi és "kulturális kreatív" közösségnek. E szellemi műhelyekben elmélyedt a keleti és az európai filozófiák tanaiban. Rendszeres meditációs gyakorlatokat folytat 1970 óta.

Az ökológiai válság problémáira felfigyelt már a hetvenes évek elejétől, és önképzéssel egészítette ki természettudományos műveltségét. A kezdetektől aktív szervezője és meghatározó tagja a hazai ökofalu mozgalomnak. Jelenleg is egy ökoközösség tagjaként él Nyimben.

Szakmai pályája

Egyetemi tanulmányai után az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Baleseti Mozgássérültek Osztályán mozgásukban károsodott betegekkel dolgozott (1986-90). Ezután több területen végzett párhuzamosan egyéni és csoportos terápiát:

  • a SOTE Pszichiátriai Klinika Pszichoszomatikus Ambulanciáján pánikbetegekkel Kopp Mária vezetésével (1987-90);
  • az Egészségforrás Alapítványnál daganatos betegek pszichoterápiája, ahol kidolgozta a Simonton módszer hazai csoportterápiás módszertanát (1990-2012);
  • dolgozott a Mentálhigiénés Központban klinikai szakpszichológusként (1994-99);
  • a Transzformáció Társasjátékot az MTE keretében publikálta magyar nyelven (1997)
  • munkatársaival megalapította a Szivárványház elnevezésű terápiás központot (1999-2003), melynek keretében a terapeuták közössége a transzperszonális pszichológia módszerei alapján dolgozott.

Munkája során tapasztalta, hogy a betegség, a krízis kiindulópontja lehet a lelki megújulásnak. Ezért lett 1990 óta elkötelezett híve és egyik első hazai képviselője a pszichológia legújabb, negyedik irányzatának, a transzperszonális pszichológiának, melyet az USA-ban humanisztikus pszichológusok csoportja alapított, létrejöttét 1962-től számítjuk. A Magyar Transzperszonális Egyesület[3] alapító elnökeként (1994) sokat tett azért, hogy a transzperszonális pszichológia, mint tudomány, szakmai körökben is ismertté, illetve elismertté váljon, és világosan elkülönüljön az ezotériától, illetve a newage mozgalomtól. A transzperszonális pszichológia tudományos alapjainak megteremtése érdekében számos konferenciát szervezett, szerepet vállalt az egyetemi szintű oktatásban (Károli Gáspár Református Egyetem BTK Pszichológiai Intézet, valamint ELTE Pedagógia és Pszichológia Kar). Kidolgozta a transzperszonális szemléletű pszichoterápiás csoportok módszertanát és több csoportsorozatot írt meg. 1998-tól mostanáig három 3 éves transzperszonális szemléletű kiképző csoportot tartott, a negyedik 2024. februárjában indult el. 2003-ban létrehozta a Kheiron Transzperszonális Pszichológiai Tanácsadó és Oktató Központot,[4] amely helyet ad a transzperszonális szemléletű önismereti, személyiségfejlesztő és gyógyító (terápiás) munka mellett a továbbképzéseknek is.

Magyarországon az elsők között (1994-től) foglalkozott behatóbban a magzati- és születési élmény egész életre gyakorolt hatásával, illetve a korai perinatális sérülések felnőttkori pszichoterápiájával. Ennek érdekében dolgozta ki a „Születni-újjászületni” pszichoterápiás csoportot 2001-ben. Később többen csatlakoztak ehhez a munkához, akikkel együtt megalapította a Születés Kísérleti Műhelyt.[5] Kezdeményezésére jött létre 2007-ben a Perinatus Alapítvány a születés testi-lelki egészségéért, melynek preventív és pszichoterápiás munkájában integrálódik mindaz az elméleti és gyakorlati szakmai tudás, amely a szülés és a születés körüli időszakról összegyűlt. 1983 óta pszichoterápiás munkájában fontos téma a létezés élménye, a spirituális élmény és a halálközeli élmény. Eleinte a módosult tudatállapot minősége foglalkoztatta, majd pszichoterápiás módszertant dolgozott ki ezeknek az élményeknek a traumafeldolgozásával kapcsolatban. A halálközeli élmények szomatikus következményeiről 2001-ben a SOTE konferenciáján tartott előadást. A spirituális krízisek megjelenését és lehetséges terápiás módszertanát dr. Eisler Olgával és más kollégákkal közösen tanulmányozta.

Szakmai érdeklődése jelenleg két fontos területen aktív:

  • az ökológiai válság megjelenése a pszichés problémák között és ennek pszichológiai feloldása,
  • a közösségek működése.

Szakmai munkája során több száz előadást tartott szakmai fórumokon és laikusoknak ismeretterjesztési céllal egyaránt.

Közéleti tevékenységei

Számos szakmai és civil szervezet alapításában vett részt.

A kezdetektől aktív szervezője és meghatározó tagja a hazai ökofalu mozgalomnak. A mélyökológia elkötelezett híveként több külföldi képzés után 1989-ben elindította a Galgamenti Népfőiskolát Galgahévízen, amely 2006-ig számos továbbképzésnek, tanfolyamnak, nyári tábornak és személyiségfejlesztő csoportnak adott otthont. Első kuratóriumi elnöke volt a GAIA Alapítványnak (1990-2006), mely a Galgafarm Ökofalu megvalósításához kapcsolódott. Az Európai Transzperszonális Szövetség (EUROTAS) munkájában aktív részt vállalt 1994-2006 között, egy ciklusban elnökségi tag is volt. Jelenleg ismét elnöke a Magyar Transzperszonális Egyesületnek. 2016 óta elnökségi tagja a Hidas György és Raffai Jenő által 1996-ban alapított Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaságának (MPPPOT). Jan Boswijk mentorálása mellett alapítója a magyarországi Szelíd Mosoly Buddhista Közösségnek (2005), melynek mestere Thich Nhat Hahn (Plumvillage). Egyik alapítója a 2010-ben alakuló ökoközösségnek, amely 2012-ben Nyimben talált otthonra.

Fontosabb publikációi, médiamegjelenései

Társszerzőként jegyzett könyvek

  • Boldogságkönyv Budapest: Kossuth Kiadó, 2013.
  • A lélek dolgai Budapest: Kulcslyuk Kiadó, 2013.
  • Teljesebbé válni Budapest: Kulcslyuk Kiadó, 2012.
  • Lelkünk rajta Budapest: Saxum Kiadó-Pszichodiák Alapítvány, 2009.
  • Szellemi ösvények Budapest: Cédrus Kiadó, 2004.
  • Orosz Katalin – S. Nagy Zita: A sorsformáló 9+1 hónap. Budapest, Kulcslyuk Kiadó, 2017.
  • Sorskönyv – utak, mesterek. Máté Judit interjúi. Kossuth Kiadó, 2014
  • Az emberről való tudás új paradigmája: A transzperszonális pszichológia. In: Jung nálunk. Magyar szerzők jungi analitikus írásai. 2. kötet (szerk.: Deák Zsolt), Ursus Libris, 2017.
  • Utószó, In: O. Carl Simonton, Stephanie Matthews-Simonton, James L. Creighton: A gyógyító képzelet/Belső erőforrásainkkal a rák ellen. Budapest: Egészségforrás Alapítvány, 2015
  • Előszó, In: Spirituális válság – Krízisek a belső átalakulás útján (szerk.: Dr. Stanislav Grof, Christina Grof). Pilisvörösvár: Pilis Print Kiadó, 2007.

Cikkek

  • Orosz Katalin - S. Nagy Zita: Long term effects of birth, 2018.
  • Orosz Katalin – S. Nagy Zita: Transzperszonális szemléletű pszichológia. Egy hazai transzperszonális pszichoterápiás műhely bemutatkozása. In: Pszichoterápia Lap, 30. évf./3. szám (185-194), 2021.
  • Születünk és újjászületünk. A perinatális élmények feldolgozása felnőttkorban. In: A szülés és születés minősége a perinatális tudományok megközelítésében (szerk.: Andrek Andrea, Molnár Judit, Varga Katalin). Budapest: Medicina Kiadó, 2019. (417-431)
  • A lazítás művészete, Természetgyógyász Magazin, 1995-96
  • Spirituális krízis, Elixír Magazin, 2002. I-IV rész
  • A klinikai halálélmény, mint spirituális beavatás. Konferencia előadás 2001. 03. 12.
  • „Klinikai halál állapotokról – sokoldalúan”. In: parapszichológia, spiritualitás – a tudomány és a vallások határterületei, IV. évf. 2001.
  • Az emberről való tudás új paradigmája: a transzperszonális pszichológia. In: e-Világ, 2003. június
  • A népmesék lélektani elemzése. In: Könyvtáros folyóirat 7. évfolyam 2005/4. szám[6]

Média

  • Lelkünk titkai 52 részes TV sorozat, beszélgetőpartner: Turóczi Attila (27’)
  • TV Közéleti mélyinterjúk, 2013., 54 rész (54’)
  • Élet az anyaméhben. Kossuth Rádió, Vendég a háznál – 10 részes sorozat
  • Magyar Védőnők Egyesülete Konferencia, Balatonföldvár, 2019.[7]
  • Nyitott Akadémia: A magzatkori és születési élmények hatása az életút alakulására, 2018.[8]
  • Nyitott Akadémia: Autogén tréning, 2023.[9]

Jegyzetek

  1. https://ccpe.org.uk/
  2. https://www.facebook.com/boswijkinstituut/?locale=nl%20NL
  3. http://transzperszonalis.hu/
  4. https://www.kheiron.org/
  5. http://kheiron.org/kiemelt/a-szuletes-elmenye/
  6. http://epa.oszk.hu/01200/01245/00028/orosz.htm
  7. https://www.youtube.com/watch?v=KGBOnE7ANrM&feature=youtu.be
  8. https://www.youtube.com/watch?v=izh9Cb_AmE8&feature=youtu.be
  9. https://auditorium.hu/videok/orosz-katalin/autogen-trening-445