Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság
Российская Демократическая Федеративная Республика 1918. január 19. – 1918. január 19.
Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság zászlaja
Oroszország 1917. december és 1918. január között
Általános adatok
Fővárosa	Szentpétervár
Terület	22 440 000 km²
Népesség	178 595 800 fő
Hivatalos nyelvek	orosz
Beszélt nyelvek	orosz
Pénznem	orosz rubel
Kormányzat
Elődállam Utódállam ←   →

Az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság (oroszul: Российская Демократическая Федеративная Республика)^[1] a legrövidebb ideig fennállt államalakulat volt a világtörténelem során, nem sokkal az októberi forradalom után.^[2] Hivatalosan 1918. január 19-én jött létre, de alig 13 órával később a Központi Végrehajtó Bizottság felszámolta a köztársaság első ülését, és semmisnek tekintette az alkotmányukat. A nem sokkal korábban, törvényes keretek között választott alkotmányos közgyűlés fogalmazta meg az alkotmányt és jelentette be a demokratikus szövetségi köztársaság létrejöttét.

Kormányzati szerkezet

Az alkotmány alapján Oroszországot egy demokratikus szövetségi köztársasággá nyilvánították.Az állam alapja a képviseleti demokrácia és a nemzetiségek autonóm területeinek szövetsége volt.^[3] Ez ugyanakkor ellentétben állt a decemberi alkotmánytervezettel, amely kapitalista gazdasági alapon egy szövetségi alkotmányos monarchiát javasolt létrehozni. Először hivatalosan eltörölték Oroszország egységes közigazgatási szerkezetét, és az országot szövetségi államnak nyilvánították, ami a föderációs korszak kezdetét jelentette az orosz történelemben.

Polgári jogok és törvények

Az alkotmány általános választójogot adott a 20 vagy annál idősebb állampolgárok részére.^[4] Ez öt évvel alacsonyabb volt, mint az egykori Orosz Birodalomban.

A legtöbb polgári kötelességet, például a katonai szolgálatot és az adókat az Orosz Birodalom jogszabályaiból vették át.

Az államfő és jogkörei

Az államfő az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság elnöke volt, akit egy évre választottak a parlament többségi szavazatával, mindkét kamara képviselőinek bevonásával. Az elnök jogkörei szinte azonosak voltak a cári cím jogköreivel:

• Kormányzati tisztviselők kinevezése és leváltása;
• Az orosz hadsereg főparancsnoka;
• Oroszország külpolitikai döntései;
• Törvényt javasolni;
• A kormányzati rendszer tagjainak és működésüknek ellenőrzése;
• A törvény végrehajtásának ellenőrzése;
• Hatalom gyakorlása és ellenőrzése az országban;

Az elnök a parlamentnek volt felelős a végzett munkájáért. Az elnöki hatalom efféle rendszerét az 1919-es német alkotmányban is elfogadták mint birodalmi elnöki címet.

Az alkotmány és a tanács erőszakos feloszlatása miatt senkit sem választottak meg.

Törvényhozás

Az 1920. január 20-án Párizsban elfogadott alkotmány végleges tervezetének értelmében a törvényhozó hatalmat egy kétkamarás parlamenti rendszer alkotta. Az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság Államtanácsa alkotja a felsőházat, amelyet a regionális törvényhozások (szejmek) választanak meg, míg az Állami Duma alkotja az alsóházat, amelyet közvetlenül a köztársaság szavazati joggal rendelkező állampolgárai választanak meg.^[5]

Új alkotmány kiadásához vagy a kormányzati rendszer megváltoztatásához az Orosz Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek volt joga.

Az országon belül tervezett autonómiák

•  Alas Autonóm Köztársaság, egy önhatalmúlag kikiáltott autonómia (1917. december), 1918. december 13-án függetlenedik Alas Köztársaság néven.
• Észt Autonóm Köztársaság, hivatalosan soha nem jött létre, 1918. február 23-án kikiáltja függetlenségét Észt Köztársaság néven.
• Moldáv Autonóm Köztársaság, 1917. december 15-től autonóm, 1918. február 6-tól független Moldáv Demokratikus Köztársaság néven.
• Kaukázusontúli Autonóm Szövetséges Köztársaság, csak az ideiglenes orosz kormány ismerte el működését, 1918. február 24-től rövid ideig független, utódállamai a függetlenség kikiáltásának dátumával:
  • Grúz Demokratikus Köztársaság, (1918. május 26.).
  • Első Örmény Köztársaság, (1918. május 28.).
  • Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság, (1918. május 28.).
• Ukrán Autonóm Köztársaság, 1917. június 26-tól ideiglenes, november 20-tól elismert autonóm, 1918. január 25-től független Ukrán Népköztársaság
•   Volga-Uráli Állam, 1917. december 12-től autonóm, majd független, 1918. március 28-án elfoglalja a Vörös Hadsereg.

Kapcsolódó szócikkek

• Orosz Birodalom
• Orosz Köztársaság (1917)
• Oroszországi polgárháború
• Első világháború

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Russian Democratic Federative Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.