Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom

Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom
A párt és egyben a Hungarista Mozgalom zászlaja
Adatok
Elnök	Szálasi Ferenc (1939 - 1945)
Alapítva	1939. március 15.
Feloszlatva	1945. május 1.
Elődpárt	Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom
Utódpárt	Magyar Hungarista Mozgalom
Székház	1062 Budapest, Andrássy út 60.
Tagok száma	kb. 300 000[1] (1939)
Ideológia	hungarizmus nacionalizmus fasizmus agrárpolitika anticionizmus revizionizmus antiszemitizmus keresztényszocializmus
Politikai elhelyezkedés	szélsőjobboldal
Parlamenti jelenlét	1939 - 1942 1944 - 1945
Hivatalos színei	piros   fehér   zöld
Magyarország politikai élete
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom témájú médiaállományokat.

A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy parancsuralmi hungarista párt volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939. március 15. és 1944. augusztus 24-e, majd a nyilas hatalomátvételt követően 1944. október 16-a és 1945. május 1-je között működött. A szovjetek által megszállt területen a hivatalos (de jure) betiltására 1945. február 26-án került sor.

Története

Szálasi Ferenc az 1935. március 4-én megalapított, és a Darányi-kormány által 1937. április 16-án rendeletileg feloszlatott Nemzet Akaratának Pártja (NAP) után, 1937. október 24-én a budai Vigadóban rendezett gyűlésen nyilvánosan is deklarálta a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) megalakítását. 1938. február 21-én a belügyminiszter az MNSZP-t – arra való hivatkozással, hogy azonos a betiltott Nemzeti Akarat Pártjával – szintén feloszlatta, egyben Szálasit letartóztatta.^[2] A börtönből való szabadulás után Szálasi 1938 áprilisában Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom (NSZMP – HM) néven újjáalakította pártját, melyet 1939. február 23-án ismét betiltottak, azonban egy hónapon belül, 1939. március 15-én Nyilaskeresztes Párt néven megint újjáalakult. Így részt vehetett az 1939. május 25–26-án, pünkösdkor tartott (és ebből kifolyólag pünkösdi választásnak nevezett) országgyűlési választásokon. A párt neve a magyar szélsőjobb berkein belül egy ideje már használatban levő nyilaskeresztből alakult ki.

1939-es választások

Bővebben: 1939-es választások

A Nyilaskeresztes Párt az 1939. május 25–26-án, pünkösdkor tartott (és ebből kifolyólag pünkösdi választásnak nevezett) országgyűlési választásokon a szavazatok 15,41%-át^[3] (338 049 szavazat^[3]) szerezte meg, és 29^[3] mandátumhoz jutott az akkor 260 tagú Országgyűlésben. 1939 nyarára kb. 300 000 tagja lett a pártnak, annak ellenére, hogy sajtóját folyamatosan betiltották, és a vezetőit rendszeresen internálták.

1940-ben több kisebb nemzetiszocialista párt is beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba, mint például a Keresztény Nemzeti Szocialista Front, vagy a Pálffy Fidél vezette Nyilaskeresztes Front (hivatalos nevén Egyesült Nemzeti Szocialista Párt).

A párt 1942. február 24-én fölvette a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevet.

Hatalomátvétel, Szálasi-kormány

Bővebben: 1944-es kiugrási kísérlet és Szálasi-kormány

A Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevű pártot 1944. augusztus 24-én a Sztójay-kormány is betiltotta. Ezután „Hungarista Mozgalom” néven két hónapig illegálisan működtek, mígnem 1944. október 15-én este, nem sokkal Horthy Miklós lemondatása, majd letartóztatása után újjáalakult, és puccsal magához ragadta a hatalmat. A nyilas karhatalmisták még aznap este a Dunába lőttek munkaszolgálatos zsidókat a budapesti Lánchídnál és Margit hídnál.^[4]

A 170 napnyi nyilas uralom során a Horthy által július 7-én leállíttatott deportálások újraindultak Adolf Eichmann vezetésével, és a nyilas kormány hozzájárulásával és támogatásával zsidók és cigányok tízezreit hurcolták kényszermunkára, illetve haláltáborokba.^[5] A Budapesten maradt zsidók túlnyomó részének vagyonát és lakásait a nyilas kormány elkobozta, az embereket gettóba zsúfolta. A fegyveres nyilasok zsidók ezreit gyilkolták meg a budapesti gettóban, illetve a város egyéb pontjain.^[6] A nyilas kormány alapvető stratégiája volt a szovjet csapatokkal szembeni feltétlen ellenállás. Ennek nyomán az ország egész területe hadszíntérré vált, és hetekig tartó ostrom alá került Budapest is, továbbá megsemmisültek a főváros Duna-hídjai.^[7]

A háború utáni időszak

A háborút követően az új, kommunista vezetésű Magyarország karhatalmának, az ÁVH-nak a működésében sok egykori nyilas is (gúnynevükön „kisnyilasok”) részt vett,^[forrás?] akik egy része önkéntesen, míg más része valamilyen külső „ösztönzés” hatására oda csatlakozott.^[forrás?]

A rendszerváltás után Szabó Albert a hungarista elvek nyomán létrehozta a nyilaskeresztesek utódpártját Világnemzeti Népuralmista Párt néven 1993-ban. A pártot még abban az évben betiltották utódszervezeteivel együtt, de különböző formális vagy informális csoportosulások (pl. Magyar Nemzeti Arcvonal, Vér és Becsület, Pax Hungarica Mozgalom stb.) formájában ma is léteznek.

Ideológiája

Bővebben: Hungarizmus

A többi nemzetiszocialista párthoz hasonlóan a Nyilaskeresztes Pártot is a nacionalizmus, a mezőgazdaság elsődleges helyre állítása, antikapitalizmus, antikommunizmus, revizionizmus (Nagy-Magyarország) és militáns antiszemitizmus jellemezte, mindemellett a munkások jogainak, illetve a földreformnak egyik fő szószólója és támogatója volt. A hungarizmus fajelméleti alapon nem beszélt alsóbbrendű és felsőbbrendű fajokról, csak együttélésre képtelen és együttélésre képes népekről.

Gazdaságpolitika

A Szálasi által „brutálisan reális állami célkitűzéseknek”^[8] nevezett politikai irányvonal szerint az 1914 előtt felvett állami kölcsönöket Csonka-Magyarország nem fizeti vissza, az 1918 (első világháború vége) után felvetteket pedig 10 évre beszünteti, egyben a magánkölcsönöket is magára vállalja az állam, melyeknek kamatait (egységesen 3%) a hitelt felvevők ezután az államkasszába fizetik. A külkereskedelmet államosítja, ennek hasznát fele-fele arányban a termelőszövetkezet és az állam kapja.

Nemzetgyűlési választásokon elért eredményei

Jegyzetek

Források

• Hubai László: Politikai irányzatok választási eredményeinek kontinuitása 1920–1947 (vokscentrum.hu)
• Szálasy Ferenc: A magyar állam felépítésének terve (suttogo.mozgalom.org)
• Kovács Tamás (szerk.) 2009: Rendőrségi célkeresztben a szélsőjobb

További információk

• Nyilaskeresztes párt (Vokscentrum.hu)
• A Szálasi-kormány miniszterei (betiltva.com)
• Ungváry Krisztián: Kik voltak a nyilasok? Rubicon, 11. sz. (2004) arch
• https://web.archive.org/web/20120502002752/http://kanadaihirlap.com/2012/04/28/tomegsirok-budapesten-horthysta-exminiszterelnok-felugyeli-a-kivegzett/
• ↑ Gyilkosok emlékműve: A gyilkosok emlékműve – Dokumentumfilm a YouTube-on, benne Pokorni Zoltán nyilatkozatai
• Vincellér Béla: Sötét árny Magyarhon felett. Szálasi uralma, 1944. október–1945. május; Makkabi, Bp., 2003
• Rendőrségi célkeresztben a szélsőjobb. Dr. Sombor-Schweinitzer József rendőrfőkapitány-helyettes feljegyzése a szélsőjobboldali mozgalmakról, 1932–1943; bev., jegyz. Kovács Tamás; Gondolat, Bp., 2009 (Pártok és politika)
• Paksy Zoltán: Nyilas mozgalom Magyarországon, 1932–1939; Gondolat, Bp., 2013
• Paksa Rudolf: Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója; Osiris–MTA BTK TTI, Bp., 2013
• Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők. Nők a magyarországi nyilasmozgalomban; Jaffa, Bp., 2019 (Modern magyar történelem)
• Máthé Áron: A nyilaskereszt árnyéka. A magyarországi nemzetszocializmus elmélete és gyakorlata; Attraktor, Máriabesnyő, 2019
• Mihályi Balázs: Honvédek és hungaristák a Budapest erődben 1944–1945 – Budapest, 2018, ISBN 9786150034638
• Mihályi Balázs, Rohánszky Mihály, Tulok Péter: Budapest ostroma. Svéd diplomaták, terror, kitörés - Szekszárd, 2022, ISBN 9786150145808
• Mihályi Balázs: Budapest ostroma. A polgári áldozatok. – 2020, Budapest, Kárpátia Stúdió, ISBN 9786155374197
• Mihályi Balázs – Tulok Péter: Emléktábla és történelem III. - Napi Történelmi Forrás, 2021
• Mihályi Balázs – Tulok Péter: Emléktábla és történelem II. - Napi Történelmi Forrás, 2021
• Mihályi Balázs – Tulok Péter: Emléktábla és történelem I. - Napi Történelmi Forrás, 2021