Napuka

Napuka
Napuka felülnézetben
Napuka felülnézetben
Közigazgatás
Ország Franciaország
Tengerentúli terület Francia Polinézia
Legnagyobb településTepukamaruia
Népesség
Teljes népesség271 fő (2007)
Népsűrűség315 fő/km²
Tepukamaruia népességeismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseCsendes-óceán
Terület1 km²
Tengerszint feletti magasság7,0 m
Legmagasabb pont0
IdőzónaUTC-10
Elhelyezkedése
Napuka (Francia Polinézia)
Napuka
Napuka
Pozíció Francia Polinézia térképén
d. sz. 14° 10′ 17″, ny. h. 141° 13′ 56″-14.171388888889, -141.2322222222214.171389°S 141.232222°WKoordináták: d. sz. 14° 10′ 17″, ny. h. 141° 13′ 56″-14.171388888889, -141.2322222222214.171389°S 141.232222°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Napuka témájú médiaállományokat.

Napuka egy kis atoll sziget a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Napuka a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Csalódás szigetcsoportnak a része. A Csalódás-szigetek a Tuamotu szigetcsoport legészakibb részén található. A Csalódás-szigetek másik két tagja Észak-Tepoto (54 fő, 4km2) és Puka-Puka (257 fő, 1km2).

Az atoll 6 km hosszú, maximális szélessége 3.3 km. Kis lagúnája erősen iszapos. Az alacsony korallszigetekre jellemzően Puka-Puka száraz, népessége alacsony létszámú. A 2002-es népszámlálás adatai szerint az össznépessége 197 fő volt. Legnagyobb települése Te One Mahina, 110 lakossal. Az atoll legközelebbi szomszédja Észak-Tepoto 15 km-re délkeletre van. Napuka Tahititől 935 km-re északkeletre található.

Napuka atoll 10.5 km hosszú és mintegy 4 km széles. Korallzátonya széles és teljesen körbezárja a belső lagúnát. Npuka 30 korallszigetének szárazföldje összesen 8 km². A lagúna területe 18 km².

Napuka lakossága 257 fő volt a 2002-es népszámláláskor. A fő település a szigeten Tepukamaruia (Te Puka Maru Ia).

Története

Napuka szigetét a nyugat számára John Byron brit hajós fedezte fel 1765. június 7-én,[1][2] aki az atollnak a Wytoohee Island vagy elnéptelenedett sziget nevet adta.[3] 1839. augusztus 23-án partra szállt itt Charles Wilkes amerikai hajós az ausztrál expedíciója során.

A 19. században Napukát magukhoz csatolták a franciák, amelyen ekkor közel 80 fő élt (1850).[4] Elszigeteltsége miatt Napuka, Tepoto szigettel egyetemben, volt a legtovább képes megőrizni a polinéziai hagyományokat és a nyelvészeti különlegességeit (a tuamotu nyelvet). Ennek okán került az etnográfusok és régészek érdeklődésének középpontjába a 20. század elején, amikor két expedíció is érkezett a szigetekre (1929-ben és 1934-ben).[5] Lakosságát a hittérítők 1878-ban keresztelték át evangélikussá. 1936. első napján készült el Tepukamaruia temploma.[6]

Gazdaság

Napuka területén 1977 óta van repülőtér, egy 900 méter hosszú pályával (AITA kód: NAU • OACI kód: NTGN). A légiösszeköttetésnek köszönhetően az atoll szervesen be tudott kapcsolódni Francia Polinézia turisztikai életébe.

Egy 650m hosszú moló köti össze Ogoio motut (kis sziget) a nagy északi motuval, amelyen kókuszpálmát termesztenek.

Jegyzetek

  1. Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN 9782709911757, pp.275-282.
  2. Tahiti et ses archipels Pierre-Yves Toullelan, 1991, ISBN 286537291X, p.61.
  3. Names of the Paumotu Islands, with the Old Names So Far As They Are Known Archiválva 2012. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben J.L. Young dans The Journal of the Polynesian Society, Volume 8, No. 4, December 1899, p.264-8
  4. Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, éditions Challamel aîné, Paris, 1866, p.639.
  5. Mémoire de pierre, mémoire d'homme : Tradition et archéologie en Océanie Michel Julien, Catherine Orliac, Michel Orliac, Presses de la Sorbonne, vol. 23, 1996, ISBN 9782859442989, pp.75-79.
  6. Église du Sacré-Cœur de Napuka Archiválva 2012. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben sur le site www.tahitiheritage.pf

További információ

  • Atoll lista (franciául) Archiválva 2007. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
Sablon:Tuamotu-szigetek
  • m
  • v
  • sz
Csalódás-szigetek
Észak-Tepoto · Napuka* · Puka-Puka*
Francia Polinézia zászlaja

A Tuamotu-szigetek zászlaja

A Gambier-szigetek zászlaja
Gloucester herceg-szigetek
György király-szigetek
Ahe · Manihi* · Takapoto · Takaroa* · Tikei
Hikueru szigetcsoport
Hao szigetcsoport
Ahunui · Amanu · Hao* · Nengonengo · Manuhangi · Paraoa · Rekareka (Tehuata) · Tauere
Palliser-szigetek
Apataki · Arutua* · Fakarava* · Kaukura · Niau · Makatea · Mataiva · Rangiroa* · Tikehau · Toau
Raeffsky-szigetek
Anaa* · Aratika · Dél-Tepoto · Észak-Marutea · Faaite · Haraiki · Hiti · Katiu · Kauehi · Makemo* · Motutunga · Nihiru · Raraka · Raroia · Taenga · Tahanea · Taiaro · Takume · Tuanake
Távolkeleti tuamotu szigetcsoport
Akiaki · Fakahina · Fangatau* · Fangataufa · Mururoa · Nukutavake* · Pinaki · Pukarua · Reao* · Tatakoto* · Tematangi  · Tureia · Vahitahi · Vairaatea · Vanavana
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 6149148574278524430005
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap