Mikolai Hegedüs János

Mikolai Hegedüs János (?, 1616 vége/1617 eleje – Toronya, 1667. január 4.) református lelkész, a magyar nyelvű puritán kegyességi és népnevelő irodalom egyik képviselője, Petrőczi Éva szerint a korszak legerőteljesebb írói egyéniségeinek egyike.

Élete

Sárospatakon tanult, ahol 1639. december 3-án lépett a felső évfolyamba. Ezt követően tanító volt Olaszliszkán, majd külföldi tanulmányútra indult. Először Angliában tanult, 1645. július 21-től a franekeri egyetemnek, 1645. október 22-től a deventeri athenaeumnak, 1647-ben pedig az utrechti egyetemnek lett a hallgatója. Noha Utrechtben a konzervatív Gisbertus Voetius tanítványa volt, az angol puritanizmus hatása alá került. 1648 nyara után hazatért, és ismét tanító lett az ungi egyházmegye egyik iskolájában. 1653-től Toronyán, 1657-től Varannón, 1663-tól ismét Toronyán szolgált lelkészként. Időközben 1662–1663-ban az alsó-zempléni egyházmegye alesperesi tisztségét is ellátta.

Munkássága

1648-ban jelent meg Utrechtben négy részből álló könyvsorozata. A kötethez Voetius írt latin nyelvű méltatást. Az ortodox református dogmatika szellemében íródott értekezésekhez Mikolai Hegedüs olyan ajánlásokat, illetve elő- és utószavakat írt, amelyek már a puritanizmus, illetve kartezianizmus hatását mutatják. A Tüzes oszlop utószavában a fordítással kapcsolatos nehézségeit és nyelvészeti észrevételeit írta meg, és latin-magyar szójegyzéket közölt olyan szavakkal, amelyek Szenczi Molnár Albert 1604-ben kiadott szótárában nem szerepeltek. Célja a puritán kegyesség magyarországi elindítása volt, ehhez kapcsolódott az anyanyelvű művelődés megteremtésének igénye. Munkásságával Apáczai Csere János egyik előfutárának tekinthető.

Az egyházigazgatás területén végzett törekvései eredményeként a Zemplén vármegyei református egyházközségek a sárosi egyházmegyéhez kerültek.

Művei

• Az menynyei igazságnak tüzes oszlopa, melly ez nyomoruságos élet kerengő pusztájában, az Isten szerelmes ellankadt népének, a sok tevelygések s eretnekségek setét éttszakáján, és az ily sok istentelenségek s megvesztő gonosz példák szövevényei között is, világosan megmutattya, melly uton juthatnak be a mennyi Canahán nyugodalmába. (Alexander Grosse plymouthi prédikátor Columna ignea veritatis című munkájának fordítása)
• Biblia Tanui Kiket a Biblia állatott elő a mennyei tudomány tökélletessége mellett, hogy az ő áldott Tanubizonságtételéből, a gyengék, a mi igaz Vallásunk fejeit, megtudhassák, és ottan, a Biblia körül is igazgattassanak (Utrecht, 1648)
• Az Istenes Tselédeknek Lelki Prebendájok melyben Az igaz Vallás fejei úgy adattatnak előnkbe, hogy ebből az Isten félő Urak, Gazdák, Atyák, Anyák, az Istentűl reájok bizattatott, minden tselédgyeket, a szent Atyák példája szerént, oltassák az Úr parantsolataira, nevellyék az igaz Vallásban és szent életben (Utrecht, 1648)
• Szentek Napi Száma, melyben A megnyúlt, szent és kegyes léleknek minden napi tisztei úgy irattatnak le, tsak tíz regulátskákban, hogy a melly istenes életre vágyódók ezeket, ilyen rövid mint pásztákbeli munkájokat, minden nap véghez viszik, szaporán előmehetnek a szentségben, kivánt boldogságokra (Utrecht, 1648.)

Jegyzetek

Források

• Heltai János: Műfajok és művek a XVII. század magyarországi könyvkiadásában (1601–1655). Budapest: Universitas. 2008. = Res Libraria, 2. ISBN 978-963-200-543-0  
• A magyar irodalom története. Főszerk. Sőtér István. Budapest: Akadémiai. 1964–1966. ISBN 963 05 1639 X  
• Molnár Szabolcs: Mikolai Hegedüs János utrechti elvei. Kisebbségkutatás, XIV. évf. 1. sz. (2006)
• Petrőczi Éva: Mikolai Hegedűs János, egy teológus-fordító-grammatikus a 17. századból. In Filológia és textológia a régi magyar irodalomban. Tudományos konferencia, Miskolc, 2011. május 25–28. Szerk. Kecskeméti Gábor, Tasi Réka. Miskolc: Miskolci Egyetem BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet. 2012. 307–314. o.  
• Petrőczi Éva: Puritánia: Tanulmányok a magyar és angol puritanizmus irodalmáról. Budapest: Universitas. 2006. = Historia Litteraria, 20. ISBN 963 9671 02 9  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.  
• Zoványi Jenő: Adatok Mikolai Hegedüs János életéhez. Irodalomtörténeti Közlemények, LI. évf. 1. sz. (1941)
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 750. o. ISBN 963-547-414-8