Mexikói-barlang

Ez a szócikk a Mexikói-barlangról szól. Hasonló címmel lásd még: Mexikói-barlang (egyértelműsítő lap).

A Mexikói-barlang az egyik olyan elpusztított barlang, amelyet kőbányászat semmisített meg. A Bükk-vidék területén nyílt a bejárata és régészeti, valamint őslénytani leletek kerültek elő belőle.

Leírás

A Bükk-vidéken található Mexikó-völgy (más néven Tatár-árok) meredek északnyugati oldalában, a forrás feletti szirtben (a forrástól körülbelül 80 méterrel magasabban), a Mexikói-sziklaodútól balra, attól kicsivel lejjebb nyílt a bejárata. A miskolci Óhuta határában volt megtalálható. Régészeti és őslénytani (barlangi medve, barlangi hiéna, óriásszarvas és barlangi oroszlán) leletek kerültek elő belőle. A régészeti lelőhely-azonosító száma 16742.

Előfordul irodalmában Mexico-barlang (Varga 2013), Mexicói barlang (Schőnviszky 1937), Mexikói barlang (Mayerfelsi Maier 1926), Mexikói sziklaüreg (Kadić 1929), Mexikó-völgyi-barlang (Dely 1970) – ezen a néven a Mexikó-völgyi-víznyelőbarlangról is írtak –, Mexikóvölgyi-barlang (Mottl 1938) és Mexikóvölgyi barlang (Kordos 1984) neveken is. 1970-ben volt először Mexikói-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában (Dely 1970) és ez a név a Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang irodalmában is előfordul. A 2003-ban megjelent Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben, a Tatár-árki-barlang egyik névváltozata a Mexikóvölgyi-barlang (Ferenczy 2003) név, de ez a korábbi irodalmi adatok alapján a Mexikói-barlang egyik régi neve.

Kutatástörténet

Mayerfelsi Maier István Barlangvilágban megjelent tanulmányában az olvasható, hogy Hillebrand Jenő Saád Andor segítségével 1925-től 1926 nyaráig ásatást végzett a barlangban. Mexikói barlang néven szerepel a publikációban. Kadić Ottokár ekkor megjelent írásából azt tudható még meg az ásatásról, hogy sok pleisztocén emlőscsontot és őskőkorszaki kőszilánkot találtak. Az ásatást a Miskolci Múzeum támogatta és Kadić Ottokár szerette volna, hogy az ásatás folytatódjon és a fellelt kőszilánkok kora legyen meghatározva.

Az 1976-ban megjelent, Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában szerepel a Bükk hegységben lévő, diósgyőri barlang Mexikói-barlang néven. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 9 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben, Bükkszentlászlón lévő Mexikói-barlang további nevei Mexikó-völgyi-barlang és Mexikói-sziklaüreg. A Tatár-árok bal partján fakadó forrás feletti szirtben, 270 m tszf. magasságban van a szűk bejárata. A bonyolult, hasadékok mentén keletkezett barlang 50 m hosszú. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1977-ben kiadott Bükk útikalauz szerint Hillebrand Jenő ásatásakor barlangi medve és barlangi hiéna csontjaival együtt őskori tűzhelymaradványok és a korai szeleta-kultúra kőeszközei kerültek elő, valamint az is olvasható a könyvben, hogy azóta a barlang, amelynek a kiadványban Mexikó-völgyi-barlang a neve, egy része kőfejtés következtében elpusztult. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Mexikói-barlang néven Mexikóvölgyi barlang és Mexikói sziklaüreg névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

1985. április 22-én Székely Kinga az irodalmi törzslapjára azt írta, hogy az 1985. áprilisi ismételt terepbejárás alapján a barlangot valószínűleg a kőbánya megsemmisítette. A 2013-ban publikált és Varga Gábor által írt tanulmányban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő Miskolcon elhelyezkedő és 16742 lelőhely-azonosítójú Mexico-barlang a teljesen feltárt és elpusztult barlangi régészeti lelőhelyek közé van sorolva.

Irodalom

• Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. köt. 197. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dely Károly szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1970. 75. old. (A Bükk karsztja és barlangjai című fejezetet, az 51–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Ferenczy Gergely: Tatár-árki-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 220. old. ISBN 963-9358-96-7
• Gaál István – Saád Andor: A Diósgyőri barlang felső-diluviális kőeszközei és faunája. Dolgozatok a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből, 1935. (11. köt.) 1–2. füz. 56. old.
• Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1980. 173. old. ISBN 963-280-855-X
• Hevesi Attila szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1977. 75. old. (A Bükk-vidék barlangjai című fejezetet, a 49–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Hillebrand Jenő: Magyarország őskőkora. Archaeologica Hungarica, 1935. (17. köt.) 21. old.
• Kadić Ottokár: A magyar barlangkutatás állása az 1925. évben. Barlangvilág, 1926. (1. köt.) 1–4. füz. 27. old.
• Kadić Ottokár: Adatok a magyar barlangkutatás történetéhez. A természet, 1929. (25. évf.) december 1–15. (23–24. sz.) 233. old.
• Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 1. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 8–9. oldal
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 288. old.
• Kretzoi Miklós: Die Fauna der Mexico-Höhle bei Diósgyőr im Bükkgebirge (Ungarn). Földtani Közlöny, 1943. (73. köt.) 267–268. old.
• Mayerfelsi Maier István: Visszapillantás a magyar barlangkutatás történetére. Barlangvilág, 1926. (1. köt.) 1–4. füz. 16. old.
• Mottl Mária: A bükki mousterien európai vonatkozásban. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. 14. Fasc. Egy táblázat a 202. és 203. oldalak között. (Megjegyzés: A szám önálló címe: A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monográfia.)
• Mottl Mária: A lerakódások állatvilága. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. 14. Fasc. 229., 244. old. (Megjegyzés: A szám önálló címe: A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monográfia.)
• Regős József: Régészeti szempontból jelentős barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 325. old.
• Ringer Árpád – Szolyák Péter – Kordos László – Regős József – Heinzlmann Kinga: A Herman Ottó-barlang és a Herman Ottó-kőfülke paleolit leletanyagának revíziós lehetőségei. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2006. (45. köt.) 5. old.
• Ringer Árpád – Regős József: Ember, barlangok, környezet. Az őskőkor régészeti kultúrái a Bükkben. In: Baráz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Eger, 2008. 78., 79. old. ISBN 9789639817098
• Schőnviszky László: A Bükk-hegység barlangjai. Turisták Lapja, 1937. október. (49. évf. 10. sz.) 332. old.
• T. Dobosi Viola: Miskolc és a magyar őskőkor-kutatás. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1973. (12. köt.) 15. old.
• Varga Gábor: Barlangi régészeti lelőhelyek. Építésügyi Szemle, 2013. 4. sz. 39. old.
• Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1965. 143. old.
• –: Mexikói-barlang. Irodalmi törzslap. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Tájékoztatásul közöljük a Társulat tagságával... MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 10. old. (Lehet, hogy ez a barlang van említve.)

További irodalom

• Czenthe Huba: A Bükk-hegység barlangjai. Kézirat (szakdolgozat). Eger, 1965. 81. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dancza János: A barlangkutatás. Az ősember lakhelyei a Bükk hegységben. Természetbarát, 1931. (19. évf.) jan.–febr. 5–6. old., márc.–máj. 4–5. old., jún.–júl. 5–6. old., aug.–szept. 3–4. old., okt.–dec. 5–6. old.
• Dancza János: A Subalyuk ősembere I-II. Természetbarát, 1932. (20. évf.) júl.–aug. 2–3. old., 1932. nov.–dec. 2–3. old.
• Hillebrand Jenő: Über neuere Funde aus dem ungarischen Paläolithikum. Die Eiszeit, 1926. (3. köt.) Leipzig. 3–5. old.
• Kadić Ottokár: A jégkor embere Magyarországon. Az összes magyarországi leletek összefoglaló ismertetése. Der Mensch zur Eiszeit in Ungarn. Zusammenfassende darstellung sämtlicher funde des eiszeitlichen menschen in Ungarn. (Német nyelven.) A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, 1934. (30. köt.) 1. füz. 26–27. oldal (Magyar nyelven 11., 24. oldalak.)
• Mottl Mária: Faunen, Flora und Kultur des ungarischen Solutréen. Quartär, 1938. (1. köt.) Berlin. 36–54. old.