Mario és a varázsló (novella)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Mario és a varázsló (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!

Mario és a varázsló (Tragikus úti élmény)
Szerző	Thomas Mann
Eredeti cím	Mario und der Zauberer
Ország	Németország
Nyelv	német
Téma	A fasizmus kritikája.
Műfaj	novella
Kapcsolódó film	Mario és a varázsló (1979), Mario és a varázsló (1994)
Kiadás
Kiadó	Fischer
Kiadás dátuma	1930
Magyar kiadó	Pantheon
Magyar kiadás dátuma	193?
Fordító	Sárközi György
Illusztrátor	Hans Meid
Borítógrafika	Hans Meid
Média típusa	könyv
Oldalak száma	143
Sablon • Wikidata • Segítség

A Mario és a varázsló (németül: Mario und der Zauberer: Ein tragisches Reisenerlebnis^[1] (egy tragikus utazási élmény), Thomas Mann 1930-ban megjelent novellája. A novella a fasizmus kritikája.

Cselekmény

A történet elbeszélője maga Mann, aki családjával az olasz tengerparti fiktív kisvárosba, Torre di Venerébe utazik (a város Forte dei Marmi városán alapul). Ott találkozik Cipollával, a varázslóval, aki mutatványaival és beszédével megnyeri magának a közönséget. Cipolla az akkori Európa vezéreinek karikatúrája.

A történet Mann személyes élményén alapul, amikor az olasz tengerpartra utazott családjával. Mussolini akkor emelkedett hatalomra; Mann ez alapján írta meg a Mario és a varázslót.^[2]

A novella értelmezhető a balesetek veszélyének figyelmeztetéseként is, amelyek elkerülhetetlenek, ha az emberi akarat feladja erejét, és az ember nem képes tudatosan és önállóan dönteni.^[3]

A történet feldolgozásai

Több feldolgozás is készült a műből: 1967-ben, 1996-ban, 2006-ban, 2012-ben és 2020-ban is feldolgozták színműként, 1976-ban, 1986-ban és 1994-ben film formájában dolgozták fel, 1964-ben balett formájában került feldolgozásra, 1988-ban opera formájában dolgozták fel, ugyanebben az évben Harry Somers is feldolgozta a Mario és a varázslót opera formájában, 1994-ben pedig Francis Thorne dolgozta fel opera formájában.

Jegyzetek

Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!