Mar Saba

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2022 októberéből)

Mar Saba

Település	Betlehem
Ország	Palesztina
Építési adatok
Építés befejezése	5. század
Építtető	Szabbai Szent Szabbász
Elhelyezkedése
Mar Saba Pozíció Palesztina térképén
é. sz. 31° 42′ 18″, k. h. 35° 19′ 52″31.705, 35.33131.705000°N 35.331000°EKoordináták: é. sz. 31° 42′ 18″, k. h. 35° 19′ 52″31.705, 35.33131.705000°N 35.331000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mar Saba témájú médiaállományokat.

Szabbai Szent Szabbász Szent Lavra-kolostora, (szírül: ܕܝܪܐ ܕܡܪܝ ܣܒܐ (Mar Saba), arabul: بير مار بابا; Héberül: מנזר מר סבא; Görög: Ἱερὰ Λαύρα τοῦ Ὁσίου Σάββα τοῦ Ἡγιασμένου), egy, a Kidron-völgyre való kilátással rendelkező görög ortodox kolostor, félúton Jeruzsálem és a Holt-tenger között, a ciszjordániai Betlehem kormányzóságban. Mar Saba-t a világ egyik legrégebbi folyamatosan lakott kolostorának tekintik, amely számos ősi hagyományát fenntartja. Az egyik ilyen hagyomány a nők a épületegyüttesbe való belépésének a korlátozása. Az egyetlen épület, amelybe a nők beléphetnek, a főbejárat közelében található a Női torony.

Története

A bizánci periódus

A kolostort Szabbai Szent Szabbász alapította 483-ban, a Kidron-völgy keleti oldalán, ahol – a kolostor saját honlapja szerint – remete Szent Szabbász körül összegyűlt az első 70 remete. Később a kolostor átköltözött a szoros szemközti, nyugati oldalára, ahol a Theoktisztosz-templom 486-ban épült fel, amit 491-ben szenteltek fel. A közösség folyamatos növekedése azt jelentette, hogy nem sokkal ezután, 502-ben megépült az Istenszülő Szűz Mária templom, (görögül Theotokosz), hogy a kolostor főtemploma legyen. A Szent Szabbás-Typikon, a Nagy Lavránál alkalmazott és a szent által lejegyzett szabályrendszer végül a szerzetesi élet és a liturgikus rend azon világméretű modelljévé vált, amelyet bizánci rítusként ismernek. Mar Saba volt az otthona Damaszkuszi Szent János (676–749; arabul: يوحنا الدمشقي), az ikonoklasztikus vita egyik kulcsfontosságú alakjának, aki 726. körül leveleket írt a bizánci császárnak az ikonok (Krisztus vagy más keresztény vallási alakok képei) tiszteletének tilalma tárgyában. János magasrangú pénzügyi tisztviselőként dolgozott Abd al-Malik omajjád kalifa szolgálatában; végül magasabb elhivatottságot érzett, és a Júdeai-sivatagba vándorolt, ahol szerzetessé tonzírozták, és a Mar Saba kolostorban hieromonkká (szerzetespap) szentelték. Szent János holtteste a kolostor alatti barlangban lévő sírban fekszik.

A korai muzulmán periódus

Az ókori források egy arab támadást írnak le a kolostor ellen 797-ben, amely húsz szerzetes lemészárlásához vezetett. Mar Saba volt az otthona a híres grúz szerzetesnek és Ioane-Zosime szerzetesnek és írnoknak, aki 973. előtt a Szent Katalin-kolostorba költözött, és magával vitt több pergamen kéziratot.

A keresztes periódus

A kolostor a keresztes lovagok által alapított katolikus Jeruzsálemi Királyság fennállása alatt megőrizte jelentőségét.

A mameluk és az ottomán periódus

1504-ben a palesztinai szerb szerzetesközösség, amelynek székhelye a 14. századi Szent Mihály arkangyal-kolostor volt, megvásárolta a beduin portyák miatt akkoriban elhagyott Mar Sabát. A szerbek az 1630-as évek végéig ellenőrizték a kolostort, és az orosz cártól kapott jelentős pénzügyi támogatás lehetővé tette számukra, hogy a jeruzsálemi görög pátriárkától, a kolostor névleges felügyelőjétől félig függetlenül irányítsák a kolostort (a patriarchátus nagy bosszúságára). A szerbek Mar Saba feletti ellenőrzése lehetővé tette számukra, hogy fontos szerepet játsszanak a jeruzsálemi ortodox egyház politikájában, gyakran az arab laikusok és papok oldalára állva a püspökséget uraló görögök ellen. A kolostor szerb uralma végül az 1600-as években szűnt meg, amikor a kolostor hatalmas eladósodásba került a kolostor hatalmas építési programjának és az Oroszországtól kapott pénzügyi támogatás elvágásának a zűrzavaros idők kitörése miatti egyidejű kombinációja miatt. A szerbek kénytelenek voltak eladni a kolostort a jeruzsálemi pátriárkának, hogy kifizessék adósságaikat.