Magyar Bencés Kongregáció

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2012 augusztusából)

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

A Magyar Bencés Kongregációt 1514-ben hívta életre Tolnai Máté pannonhalmi főapát, aki a királyi alapítású monostorokat szövetségbe tömörítette. Ezzel a magyar kongregáció a harmadik legrégebbi a világon, csak a cassinói és az angol kongregáció előzi meg időrendben.

A török időkben a szerzetesi élet majdnem teljesen megszűnt, majd 1637-ben a szerzetesek visszatértek Pannonhalmára. A török kiűzése után felélesztették a tihanyi, bakonybéli és dömölki apátságokat, melyeknek apátját a pannonhalmi főapát nevezte ki. Mivel az apátságokért az Habsburg-udvarnak kellett volna fegyverváltságot fizetni, s a kongregációnak erre nem volt pénze, ezért, hogy az apátságok ne enyésszenek el - Tihanyt Altenburg, Zalavárat, amit Zalaapátiban építettek újra, és Telkit Göttwieg váltotta vissza.

1786-ban II. József feloszlatta a rendet, azonban unokaöccse és utóda, I. Ferenc 1802-ben visszaállította, azzal a feltétellel, hogy ezután tanítaniuk kell. Így 1802–1948 között a rend kilenc gimnáziumot tartott fenn: Győr, Kőszeg, Sopron, Komárom, Pápa, Esztergom, Budapest, Pannonhalma, Csepel. A rend iskoláit 1948-ban államosították, majd 1950-ben a rendet részlegesen feloszlatták. A kb. 300 szerzetesből 70 maradhatott a rendi keretben, illetve visszakapták a győri és a pannonhalmi gimnáziumot. Ekkor a fiatal szerzetesek egy része külföldre ment, ők alapították meg São Paulo-ban a Szent Gellért-apátságot, illetve Kaliforniában a woodside-i Szent István Perjelséget.

1990-től ismét szabadon működhet a rend, így 1994-ben újjáalakult a Tihanyi apátság és a komáromi rendház, majd 1998-ban a bakonybéli monostor.

A kongregációnak jelenleg 8 rendháza van, ebből négy önálló monostor: a Pannonhalmi Bencés Főapátság, a são paulo-i apátság, a tihanyi perjelség és a győri perjelség. Míg Komárom, Bakonybél, a budapesti Tanulmányi Ház és a Domus Religiosa in Zeiselhof Pannonhalmától függő rendház.

2012-ben a kongregációnak 94 tagja volt, ebből 72 fő élt Magyarországon. A rend legidősebb tagjai: Olofsonn Placid, Jáki Zénó és Takács Dénes.

A kongregáció prézes apátja, s egyben pannonhalmi főapát 2018-tól Hortobágyi T. Cirill. További elöljárók: Christiano Oliviera são paulo-i apát, Mihályi Jeromos tihanyi perjel, Sárai-Szabó Kelemen győri perjel, Baán Izsák bakonybéli perjel, Nyiredy Maurus komáromi házfőnök és Amtmann Othmar ürgemajori házfőnök.

Források

• A Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság weboldala
• A „bencések” szócikk a Magyar katolikus lexikonban
• Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása, 1848–1949; METEM, Bp., 1995 (METEM-könyvek)