Lux Alfréd

Lux Alfréd
Született1933. július 20.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1992. november 29.[2][3][Mj. 1] (59 évesen)
Budapest[1]
MűvészneveLogodi Aurél[1]
Lőrincz András[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiLux Walter[5]
Lux Balázs[5]
Lux Ádám[6]
Lux Ambrus[5]
Foglalkozása
  • író
  • fordító
  • kritikus
  • pedagógus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1956)
SírhelyeFarkasréti temető (32/5-1-9)[7][8]
Sablon • Wikidata • Segítség

Lux Alfréd (Logodi Aurél, Lőrincz András, Budapest, 1933. július 20. – Budapest, 1992. november 29.) magyar író, műfordító, kritikus, tanár.

Életpályája

Az érettségit Pápán szerezte 1951-ben. Felsőfokú tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen magyar szakon, majd az ELTE-n folytatta. 1956-ban magyar szakos tanári oklevelet szerzett. 1956–1969 között különböző általános iskolában dolgozott tanárként, majd 1970-ben az Országos Pedagógiai Intézet adjunktusa lett, ahol 1976–1985 között főelőadó volt. 1985-től ugyanezt a munkakört töltötte be a Lapkiadó Vállalatnál.[1] 1989-től gimnáziumban tanított.[9]

Fordításai között megtalálhatóak német, bolgár, és olasz költők írásai.[1] Macska az asztalfőn című írásából 1990-ben tévéfilmet forgatott Vicsek Károly.[10]

Felesége, Fennesz Julianna, asszonynevén a XII. kerületi Arany János Gimnázium igazgatója és magyar szakos tanára volt (1988-ban Földes Ferenc-díjat kapott.[11]). Négy fiuk született: Lux Walter, közgazdász, Lux Balázs, orvos, Lux Ádám, színművész és Lux Ambrus, tanár.[5]

Halála és emlékezete

1992. november 29-én[3] hunyt el 59 éves korában. December 8-án temették el a Farkasréti temetőben.[3] Az Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola a tiszteletére alapította a Lux Alfréd-díjat, amelyet 1994-ben osztottak ki először.[12] Kautzky Norbert Mozdíthatatlan szavaink című versében emlékezett meg Luxról.[13]

Főbb művei

Szerzőként

  • szerk.: Majtényi Zoltán: Éjszakai dolgozatjavítás, Fekete-fehér illusztrációkkal, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. ISBN 963-112-002-3 (1980) [1][14]
  • szerk.: Majtényi Zoltán: Macska az asztalfőn. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. ISBN 963-592-990-0 (1985) [1]
  • szerk.: Majtényi Zoltán: Átokfajzat, Fekete-fehér illusztrációkkal, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. ISBN 963-11-5481-5 (1988) [1]

Szerkesztőként

  • Durkó Mátyás, H. Sas Judit, Kelemen László, Lénárd Ferenc.szerk.: Lux Alfréd: Az alakuló ember. Gondolat Kiadó. ISBN 963-280-186-5 (1976) 
  • szerk.: Lux Alfréd: Álomfejtés – Régi idők álmoskönyveiből. LSI Alkalmazástechnikai Szolgálat. ISBN 963-592-990-0 (1989) 

Jelentősebb cikkei

  • A közöny zsákutcája: Georges Perec: Az alvó ember. Nagyvilág, XIV. évf. 9. sz. (1969) 1411. o.
  • Frivol fennköltség: Boris Vian: Tajtékos napok. Nagyvilág, XXX. évf. 30. sz. (1970) 463–464. o.
  • Az Irodalmi Színpad jövőjéről: Beszélgetés Keres Emil igazgatóval. Színház, VI. évf. 3. sz. (1973) 37–38. o.
  • Az Irodalmi Színpad hármas programja: irodalom, színpad, közművelődés. Színház, VI. évf. 9. sz. (1973) 13–15. o.
  • Irodalmi kamaraszínpad a Várban. Színház, VII. évf. 6. sz. (1974) 25–27. o.
  • A Radnóti Miklós Színpad arculatáról. Színház, IX. évf. 9. sz. (1976) 23–25. o.
  • Megkésett időszerűség: Heinrich Böll: Egy bohóc nézetei. Nagyvilág, XXVIII. évf. 6. sz. (1983) 938–939. o.
  • Őszi chanson Tallinból: Mali Unt: Őszi kavargás. Nagyvilág, XXVIII. évf. 11. sz. (1983) 1735. o.
  • Poshadt gyökerek: Marcello Venturi: A senki földje. Nagyvilág, XXIX. évf. 3. sz. (1984) 456–457. o.
  • Körkép készülőben?: Jaan Kross: A cár őrültje. Nagyvilág, XXIX. évf. 4. sz. (1984) 615–616. o.
  • A két igazi: Mario Soldati: Az amerikai feleség. Nagyvilág, XXIX. évf. 8. sz. (1984) 1256. o.
  • Egy mai victoriana: Barbara Pym: Meghalt a szép ga­lamb.... Nagyvilág, XXIX. évf. 10. sz. (1984) 1578–1579. o.
  • Félszeg magányosok: Barbara Pym: Őszi kvartett. Nagyvilág, XXIX. évf. 35. sz. (1990) 778–779. o.

Fontosabb műfordításai

  • Nikolaj Liliev, Hriszto Jaszenov, Aszen Razcetnikov, Nikola Furnadzsiev, Hriszto Radevszki, Hriszto Fotev versei a Bolgár költők antológiája című kötetben.
  • Robert A. Heinlein.szerk.: Majtényi Zoltán: Pokoljárás a világűrben, In.: Pokoljárás a világűrben, Kozmosz Kiadó (1967) 
  • Carlos Rasch.szerk.: Majtényi Zoltán: Az astronautic pusztulása, In.: Pokoljárás a világűrben, Kozmosz Kiadó (1967) 
  • Robert A. Heinlein.szerk.: Majtényi Zoltán: Birodalmi logika, In.: Pokoljárás a világűrben, Kozmosz Kiadó (1967) 

Megjegyzések

  1. ↑ Több forrásban december 2-a szerepel halálozási adatként, tévesen.[1][4]

Hivatkozások

  1. ↑ a b c d e f g h i j k Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. 268. o. ISBN 963-14-1604-6
  2. ↑ Lux Ádám közlése. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2021100210005085 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
  3. ↑ a b c Bacskai Sándor: Halálozások. Népszabadság, L. évf. 286. sz. (1992) 8. o.
  4. ↑ Lux Alfréd a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  5. ↑ a b c d Lux Ádám: Lux Ádám – Életrajz. Lux Ádám. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  6. ↑ Who is Who Magyarországon (2012), 1519. old.;
  7. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  8. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  9. ↑ Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. 1552. o. ISBN 963-05-7747-X  
  10. ↑ Archivált másolat. [2021. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
  11. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozneveles_1988/?pg=473&layout=s
  12. ↑ [1]
  13. ↑ Kautzky Norbert: Mozdíthatatlan szavaink: Lux Alfréd emlékére. Új Ember, XLIX. évf. 5. sz. (1993) 6. o.
  14. ↑ Éjszakai dolgozatjavítás a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
Nemzetközi katalógusok