Lucas van Leyden

Lucas van Leyden
Önarcképe
Önarcképe

Született1494.
Leiden
Meghalt1533. augusztus 8. (39 évesen)
Leiden
Nemzetiségeholland
Stílusareneszánsz
manierizmus
Mestere(i)Cornelis Engelbrechtset
Aki hatott ráAlbrecht Dürer
Jan Gossaert
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucas van Leyden témájú médiaállományokat.

Lucas van Leyden /névváltozatai: Lucas Hugensz; Lucas Jacobsz/ (Leiden, 1494. — Leiden, 1533. augusztus 8.) németalföldi festő, rézmetsző és fametszetek rajzolója. Főleg életképeket festett, s az egyik legjobb rézmetsző volt.

Életpályája

Szülővárosában tanult festeni, előbb apja, majd Cornelis Engebrechtsz (1468–1533) volt a mestere. Szemléletére nagy hatással volt Albrecht Dürer, akivel találkozott is 1521-ben Antwerpenben. E találkozás emlékezetét őrzi az a portré, amelyet Dürer júniusban készített Lucas-ról. Lucas ihletet merített Jan Gossaert festő művészetéből is. Itáliában nem járt, de metszetek közvetítésével elsajátította az itáliai rajz- és festéstechnikát, a perspektíva és az emberi alakok ábrázolását, s meghonosította szülőföldjén a reneszánsz formavilágát, jelentősége Düreréhez mérhető. (Mindezzel együtt a reneszánsz festészet sajátosságaival való teljes azonosulás valamivel később, a romanista festők itáliai útjai révén következett be a 17. században, a holland aranykorban.)

Bizonyság erre Az aranyborjú imádása című képe, amelyet az amszterdami múzeumban őriznek. Jelentős alkotása a leideni múzeumban őrzött Utolsó ítélet című nagyméretű triptichonja, továbbá a Lót és leányai (Louvre, Párizs) című alkotása, ez utóbbi képén lidérces fényekkel világít meg egy víziószerű jelenetet, amikor Isten haragjában kénköves tűzesőt bocsát le az égből Szodomára. Meghasad a föld, hajókat, hidakat nyel el a víz, miközben e veszélytől távoli helyen Lót pátriárka mulat leányaival a sátra mellett.

Lucas termékeny alkotó volt, 170 rézmetszet, 9 rézkarc és 16 fametszet maradt utána. Grafikáin figyelhető meg leginkább manierizmus felé hajló művészete.

Képei (válogatás)

Kártyázók (1517)
A tékozló fiú hazatérése (1510)
Utolsó ítélet oltára (1526)

Grafikái

  • Mohamed és a szerzetes (1508)
  • Passió-sorozat (kerek üvegképek számára)
  • Szent Pál megtérése
  • Tékozló fiú története (két lap)
  • A fejőlány tehenekkel és pásztorral (1510)
  • Ádám és Éva kiűzetése (1510)
  • Ecce Homo (a 16. század első felének leggazdagabb metszete)
  • Mardochias diadalmenete (1513)
  • Eszter Ashasvérus előtt (1518)
  • Kálvária-hegy (1517)
  • Vénusz, Vergilius a kosárban (1525)
  • Ádám és Éva (1529)

Festményei

  • Férfiképmás (National Gallery, London)
  • Sakkozók (1508, Berlin)
  • Lót és leányai (Louvre és Rotterdam, Beuningen-gyűjtemény)[1]
  • Királyok imádása (Chicago, Ryyerson-gyűjtemény; Philadelphia, Barnes-gyűjtemény)
  • Prédikálás a templomban (Rijks-múzeum, Amszterdam)
  • Szent Jeromos (Berlin)
  • Madonna angyalokkal (Berlin)
  • Kártyázók (1517)
  • Utolsó ítélet oltára (1526, Leiden, Városi Múzeum)
  • A jerichói vak meggyógyítása (Ermitázs, Szentpétervár)[2]

Jegyzetek

  1. Jelenleg vitatják, hogy Lucas van Leyden alkotása, jelenleg ismeretlen szerző státust kapott a kép.
  2. Lista Művészeti lexikon i.m. nyomán.

Források

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • A művészet története : Az érett reneszánsz. Budapest : Corvina, 1986. Lucas van Leyden lásd 245. p. ISBN 963 13 2250 5
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucas van Leyden témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 95809141
  • LCCN: n79043330
  • ISNI: 0000 0003 5543 7835
  • GND: 118729314
  • LIBRIS: 194211
  • SUDOC: 027328910
  • NKCS: js20061020008
  • BNF: cb11939477b
  • BNE: XX876273
  • BPN: 13958079
  • ULAN: 500020789
  • RKD: 49843
  • Művészet Művészetportál
  • Középkor Középkorportál