Legyezőpálma

Legyezőpálma
Livistona mariae pálmák a Finke Gorge Nemzeti Parkban, Ausztrália.
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Pálmavirágúak (Arecales) Család: Pálmafélék (Arecaceae) Alcsalád: Üstököspálma-formák (Coryphoideae) Nemzetség- csoport: Corypheae Alnemzetség- csoport: Livistoninae Nemzetség: Livistona R.Br. (1810)
Szinonimák
Wissmannia Burret, Bot. Jahrb. Syst. 73: 182 (1943)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Legyezőpálma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Legyezőpálma témájú kategóriát.

A legyezőpálma (Livistona) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó nemzetség.

Előfordulásuk

A legyezőpálmafajok elterjedési területe Ausztráliától kelet felé egészen a Salamon-szigetekig, északra pedig a Himalájáig és Dél-Japánig terjed el, ezenkívül 1 faj Jemenben és az afrikai kontinens vele szemben fekvő kiszögellésén fordul elő.

Rendszerezés

A nemzetségbe az alábbi 28 faj tartozik:

• Livistona alfredii F.Muell., Victorian Naturalist 9: 112 (1892)
• ausztráliai legyezőpálma (Livistona australis) (R.Br.) Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 242 (1838)
• Livistona benthamii F.M.Bailey, Queensl. Fl. 5: 1683 (1902)
• Livistona boninensis (Becc.) Nakai, J. Jap. Bot. 11: 222 (1935)
• Livistona carinensis (Chiov.) J.Dransf. & N.W.Uhl, Kew Bull. 38: 200 (1983)
• kínai legyezőpálma (Livistona chinensis) (Jacq.) R.Br. ex Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 240 (1838)
• Livistona concinna Dowe & Barfod, Austrobaileya 6: 166 (2001)
• Livistona decora (W.Bull) Dowe, Austrobaileya 6: 979 (2004)
• Livistona drudei F.Muell. ex Drude, Bot. Jahrb. Syst. 16(39): 11 (1893)
• Livistona eastonii C.A.Gardner, For. Dept. Bull., W. Austral. 32: 36 (1923)
• Livistona endauensis J.Dransf. & K.M.Wong, Malayan Nat. J. 41: 121 (1987)
• Livistona exigua J.Dransf., Kew Bull. 31: 760 (1977)
• Livistona fulva Rodd, Telopea 8: 103 (1998)
• Livistona halongensis T.H.Nguyên & Kiew, Gard. Bull. Singapore 52: 198 (2000)
• Livistona humilis R.Br., Prodr. Fl. Nov. Holl.: 268 (1810)
• Livistona inermis R.Br., Prodr. Fl. Nov. Holl.: 268 (1810)
• Livistona jenkinsiana Griff., Calcutta J. Nat. Hist. 5: 334 (1845)
• Livistona lanuginosa Rodd, Telopea 8: 82 (1998)
• Livistona lorophylla Becc., Webbia 5: 18 (1921)
• Livistona mariae F.Muell., Fragm. 11: 54 (1878)
• Livistona muelleri F.M.Bailey, Queensl. Fl. 5: 1683 (1902)
• Livistona nasmophila Dowe & D.L.Jones, Austrobaileya 6: 980 (2004)
• Livistona nitida Rodd, Telopea 8: 96 (1998)
• Livistona rigida Becc., Webbia 5: 19 (1921)
• Livistona saribus (Lour.) Merr. ex A.Chev., Bull. Écon. Indochine, n.s., 21: 501 (1919)
• Livistona speciosa Kurz, J. Asiat. Soc. Bengal, Pt. 2, Nat. Hist. 43(2): 204 (1874)
• Livistona tahanensis Becc., Webbia 5: 17 (1921)
• Livistona victoriae Rodd, Telopea 8: 123 (1998)

Források

• Jean G. Rohwer: A trópusok növényei. Szerk. D. Nagy Éva, ford. Lászay György. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. = Természetkalauz, ISBN 9635476221  
• Livistona R.Br., Prodr. Fl. Nov. Holl.: 267 (1810) The World Checklist of Selected Plant Families
• A növénynemzetség szinonimái