Kettős vámrendszer Magyarországon

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Mária Terézia az ipar fejlesztése érdekében a birodalom köré 1754-ben védvámvonalat húzott (első vámhatár). Eltörölte a Lajtán túli területek belső vámjait, ugyanakkor Magyarországon meghagyta a tartományok (Erdély, Temesköz, Horvátország, Magyarország) közötti vámokat, valamint az Ausztria és Magyarország között fennálló vámhatárt (második vámhatár). A belső vámhatárra azért volt szükség, mert a magyar rendek nem voltak hajlandóak lemondani az adómentességükről, a bécsi udvar pedig így próbálta növelni magyarországi adóbevételeit. A rendelkezés erősítette az osztrák–cseh ipar helyzetét, de biztosította a magyar mezőgazdasági termékek piacát is, viszont visszavetette a magyar ipar helyzetét, így Magyarország agrárországgá vált. A vámrendszer 1850-ig maradt érvényben. Céljai közt szerepelt, hogy megakadályozza bármilyen késztermék bevitelét Magyarországra a Habsburg birodalmon kívülről.

Források

https://ado.hu/ado/maria-terezia-adointezkedesei-a-feudalizmust-nyujtottak-el/
Vectigal des Königreichs Hungarn, und der darzuangehörigen Ländern. Wien, 1754. Egykorú nyomtatvány latin és német nyelven. A közölt részletek aza-b, e lapról valók. Ford. Berlász Jenő.

Közli: Sinkovics István : Magyar történeti szöveggyűjtemény. 1526-1790. II. kötet 995-966. oldal

https://en.mandadb.hu/dokumentum/341087/Sinkovics_Magyar_trtneti_szveggyjtemny_msodik_ktet.pdf

https://en.mandadb.hu/tetel/191742/Magyar_torteneti_szoveggyujtemeny_22