Kereszty András

Kereszty András
Csigó László felvétele
Csigó László felvétele
Született1942. szeptember 21. (81 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1962–1967)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kereszty András (Budapest, 1942. szeptember 21. –) magyar újságíró, író.

Életpályája

Édesapja Dr. Kereszty Alfonz[1] (1901–1981) orvos, sportorvos, a Testnevelési Főiskola (ma a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara) orvosi tanszékének vezetője. Édesanyja Somogyi Erzsébet színész, aki Lehozták nékem a csillagokat címmel[2] naplót írt a rendszerváltozásról.

Kereszty András érettségi után újságíró lett a Népsport című sportnapilapnál, miközben 1962 és 1967 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-orosz szakát. Az egyetemen szerkesztette a Tiszta szívvel című irodalmi lapot és az Egyetemi Lapok irodalmi rovatát. 1965 után számos riportja jelent az Élet és Irodalom utolsó oldalán. 1968-ban az induló Magyar Hírlap munkatársa lett. 1969–70-ben a Press Trust of India ösztöndíjasaként 9 hónapot Indiában töltött, az indiai hírügynökségnél. 1970 őszén a Népszabadság külpolitikai rovatának munkatársa lett.

1974-ben hónapokon át tudósított a görögországi változásokról és a ciprusi török invázióról. 1974 őszén kinevezték a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság közös kairói tudósítójának. Megbízása 1980-ig tartott, közben rendszeresen utazott Afrikában és a Közel-Keleten és a térség fegyveres konfliktusairól készített riportokat.

1980 és 1984 között a Népszabadság utazó tudósítója, 1984 és 1989 októbere között a Népszabadság washingtoni tudósítója volt.

1989 októberében a Népszabadság főszerkesztőjének első helyettese, majd az újság felelős szerkesztőjeként a volt pártlap átalakításának egyik irányítója. 1993 júniusában a Griff című rövid életű gazdasági hetilap főszerkesztője. 1994 és 1996 között a Fenyő János tulajdonába került Népszava főszerkesztőjeként dolgozott. A Fenyővel való konfliktusa miatt távozott a laptól.

1994 és 1997 között a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) elnöke. 1996 után könyvkiadással foglalkozott. Cége adta ki többek között a Tények könyve sorozatot és a Ki kicsodát. 2005–2006-ban Brüsszelben tanácsadóként dolgozott. 1991-től tanít, előbb az ELTE-n, majd a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Média Intézetében.

2017-től az Újnépszabadság című online lapot szerkeszti: https://ujnepszabadsag.com/

A magyaron kívül angolul, németül, oroszul beszél. Jelenleg Szentendrén él.

Művei

Több száz újság- és folyóiratcikk mellett kilenc dokumentum és riportkönyvet írt. Jelenleg egy regénysorozaton dolgozik, amely a "Politikai krimi első kézből" címet viseli. Azokat az eseményeket írja meg, amelyeknek tudósítói munkája során részese volt. Az első regény 2009-ben jelent meg "Merénylet az érsek ellen", címmel, a sorozat második kötete a 2010-ben elkészült "Út a Holtak Városába". Az előbbi Cipruson, az utóbbi Egyiptomban játszódik.

Könyvei

  • A húszévesek városa. Kámai tudósítás; Kossuth, Budapest, 1975 ISBN 963-09-0496-9
  • Égő cédrusok. Kossuth kiadó, 1976. ISBN 963-09-0822-0
  • Piramis és Dávid-csillag. Magvető, 1981. ISBN 9632714733
  • A hosszú villámháború, Kossuth kiadó, 1982. ISBN 963-09-2168-5
  • Fáraó a XX. században. Anvar Szadat egyiptomi elnök élete; Magvető, Budapest, 1982 (Gyorsuló idő) ISBN 963-271-798-8
  • A szkarabeusz napja, Móra kiadó, 1983. ISBN 963112925X
  • A rakétatelepítés és a békemozgalom. Béke- és barátsági hónap; TIT– OBT, Budapest, 1983
  • A Challenger-videó, Magvető, 1986. ISBN 9631410773
  • A szakasz. Egy filmről, egy háborúról és egy generációról; Zrínyi, Budapest, 1988 ISBN 963326944X
  • Íme, az elnök!, Krónika kiadó, 1988. ISBN 963 026098 0
  • Merénylet az érsek ellen. Jószöveg Műhely Kiadó, 2009. ISBN 9789637052897
  • Szerelem és halál Kairóban; Jószöveg Műhely, Budapest, 2011 (Krimi elsőkézből)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar életrajzi lexikon, lásd Kereszty Alfonz szócikk
  2. ↑ Kereszty, Erzsébet. Lehozták nékem a csillagokat (magyar nyelven). Budapest,: Notárius (1990. május 20.). ISBN 9630286580 

Források

  • Magyar Narancs XXII. évf. 4. szám Archiválva 2020. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Élet és Irodalom, 2009. december 11.
  • Népszabadság, 2009. október 14.
Nemzetközi katalógusok