Közkereseti társaság
 | Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan gazdasági társasági forma, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közösen gazdálkodnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.[1] A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. A korábbi gazdasági munkaközösségek 2000 júniusától közkereseti társaságként működhetnek tovább.[2]
Története
A közkereseti társaságot mint a kereskedelmi társaság egyik formáját az 1875. évi kereskedelmi törvény vezette be hazánkban.[3] A részletes szabályozást a Nyolcadik Cím 64.–124. szakasz tartalmazta.
A Magyarországon regisztrált közkereseti társaságok száma 2001 óta évről évre csökken.
| Év | Közkereseti társaságok száma |
|---|---|
| 1990 | 418[4] |
| 1991 | 463[4] |
| 1992 | 1187[4] |
| 1993 | 2492[4] |
| 1994 | 3348[4] |
| 1995 | 3951[4] |
| 1996 | 4394[4] |
| 1997 | 4509[4] |
| 1998 | 5006[4] |
| 1999 | 5217[4] |
| 2000 | 7873[4] |
| 2001 | 8213[4] |
| 2002 | 8113[4] |
| 2003 | 7889[4] |
| 2004 | 7725[4] |
| 2005 | 7483[4] |
| 2006 | 7244[4] |
| 2007 | 6868[4] |
| 2008 | 6486[5] |
| 2009 | 6153[6] |
| 2010 | 5754[6] |
| 2011 | 5471[7] |
| 2012 | 5133[7] |
| 2013 | 4749[7] |
| 2014 | 4314[8] |
| 2015 | 3884[8] |
| 2016 | 3540[8] |
| 2017 | 3299[8] |
| 2018 | 3096[8] |
| 2019 | 2850[8] |
| 2020 | 2603[8] |
| 2021 | 2403[8] |
Szervezete
A társaságon belüli ügymenet két területre oszlik: az üzletvezetésre és a tagok közös határozathozatalára.
Legfőbb szerv
A kkt. legfőbb szerve a tagok gyűlése,[9] amelynek tevékenységében valamennyi tag részt vehet.
Operatív szerv
A kkt. esetében az ügyvezetést az ügyvezető látja el.
Alapítása
A közkereseti társaság az alapítók által kötött társasági szerződés cégbírósági bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. A társasági szerződés megkötésétől a cégbírósági bejegyzés napjáig, illetve a bejegyzés iránti kérelem esetleges elutasításáig előtársaságról beszélünk. Az alapításhoz legalább két tagra van szükség, egyszemélyes kkt. nem alapítható.
Nem alapíthat közkereseti társaságot kiskorú személy,[10] továbbá olyan természetes személy, aki egyidejűleg más gazdasági társaságban is korlátlan felelősséget vállaló tag,[11] illetve nem alapíthat közkereseti társaságot - a felelősségkumuláció tilalma miatt - másik közkereseti társaság vagy betéti társaság.[12]
Megszűnése
A közkereseti társaság megszűnéséről dönteni a tagok gyűlése kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahol a tagok egyhangú döntésére van szükség a kkt. megszűnéséhez mind jogutódlással történő megszűnés, mind pedig jogutód nélküli megszűnés esetén.[13]
A közkereseti társaság akkor is megszűnik, ha tagjainak száma 1 személyre csökken és hat hónapon belül nem kerül sor új tag csatlakozására.
Tagsági jogviszony
A tagok jogai, kötelezettségei
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
A tagok felelőssége
A kkt. kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával felel. Ha ez a követelést nem fedezi, úgy a tagok saját vagyonukkal, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A tagok felelőssége nem közvetlen, mert a hitelezők előbb a társaság vagyonából kötelesek igényüket kielégíteni. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, úgy kerülhet sor a tagokkal szembeni korlátlan és egyetemleges felelősség érvényesítésére.
A tagsági jogviszony megszűnik:
- ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette
- a tagok közös megegyezésével
- a tag kizárásával
- rendes felmondással
- azonnali hatályú felmondással
- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
- ha annak fenntartása jogszabályba ütközik.[14]
Jegyzetek
- ↑ Társasági jog, 2011, 373. o.
- ↑ 1997. évi CXLIV. törvény, 300.§ (3)
- ↑ 1875:XXXVII. tc. 61. §.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r 3.2.1.1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma – GFO'02 (1990–2010). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
- ↑ 1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (2009). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
- ↑ a b 1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (2010). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
- ↑ a b c 3.2.1.1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint – GFO'11 (2011–2014). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
- ↑ a b c d e f g h 9.1.1.2. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint – GFO'14. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
- ↑ 2006. évi IV. törvény 92. § (1), ill. 2013. évi V. törvény 3:142. § (1)
- ↑ 2006. évi IV. törvény 5. § (2), illetve 2013. évi V. törvény 3:90. § (1)
- ↑ 2006. évi IV. törvény 5. § (1), illetve 2013. évi V. törvény 3:90. § (1)
- ↑ 2006. évi IV. törvény 5. § (3), illetve 2013. évi törvény V. 3:90. § (2)
- ↑ Társasági jog, 2011, 149-150. o.
- ↑ 2006. évi IV. törvény 99. § a)-h), ill. 2013. évi V. törvény 3:146. §
Források
- Társasági jog, 2011: Auer Ádám, Bakos Kitti, Buzási Barnabás, Farkas Csaba, Nótári Tamás, Papp Tekla: Társasági jog, Lectum Kiadó, Szeged, 2011, ISBN 978-963-9640-36-8
Külső hivatkozások
- 1875. évi XXXVII. törvénycikk
- 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról
- 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Kapcsolódó szócikkek
Sablon:Vállalkozás Magyarországon
Vállalkozás Magyarországon | ||
|---|---|---|
| Vállalkozási formák |
|  |
| Megszűnt vállalkozási formák | ||
| Adónemek | ||
| Megszűnt adónemek |
| |
| Általános forgalmi adó |
| |
