Kígyó-lemma

A kígyó-lemma egy matematikai, azon belül homologikus algebrai lemma, aminek segítségével hosszú egzakt sorozatokat lehet konstruálni. A lemma kulcsfontosságú szerepet tölt be a homologikus algebrában és annak alkalmazási területein, például az algebrai topológiában. A lemma konstrukciójában szereplő homomorfizmust gyakran határleképezés néven említik.

Állítás

Legyen adott egy Abel-kategória – például az Abel-csoportok kategóriája vagy egy gyűrű feletti modulusok kategóriája –, és tekintsük ebben a következő kommutatív diagramot:

Itt 0 jelöli a kategória zéróobjektumát. A kígyó-lemma szerint ha a diagramban a sorok egzaktak, akkor létezik a következő egzakt sorozat:

ker a     ker b     ker c     coker a     coker b     coker c {\displaystyle \ker a~{\color {Gray}\longrightarrow }~\ker b~{\color {Gray}\longrightarrow }~\ker c~{\overset {\partial }{\longrightarrow }}~\operatorname {coker} a~{\color {Gray}\longrightarrow }~\operatorname {coker} b~{\color {Gray}\longrightarrow }~\operatorname {coker} c} .

Itt az objektumok az a, b és c morfizmusok magjai illetve komagjai, és ∂ az úgynevezett határleképezés.

Továbbá ha f monomorfizmus, akkor ker a     ker b {\displaystyle \ker a~{\color {Gray}\longrightarrow }~\ker b} is mono, és ha g' epimorfizmus, akkor coker b     coker c {\displaystyle \operatorname {coker} b~{\color {Gray}\longrightarrow }~\operatorname {coker} c} is epi.

Etimológia

A kígyó-lemma neve onnan származik, hogy a fenti hosszú egzakt sorozat beilleszthető az eredeti diagram köré:

Az itt d-vel jelölt határleképezés ilyetén berajzolásával a hosszú egzakt sorozat egy kanyargó kígyóra emlékeztet.

A hosszú egzakt sorozatban szereplő leképezések konstrukciója

A magok illetve komagok közötti leképezéseket az eredeti diagram vízszintes leképezései indukálják természetes módon a diagram kommutatív voltából adódóan. Az egzaktság a és b magjánál, illetve b és c komagjánál egyszerűen adódik az eredeti diagram sorainak egzaktságából. A kígyó-lemma mélyebb állítása tehát a határleképezésre vonatkozik.

Valamely gyűrű feletti modulusok kategóriájában a határleképezés a következőképpen definiálható. Legyen adott x ker c {\displaystyle x\in \ker c} , azaz x C {\displaystyle x\in C} úgy, hogy c ( x ) = 0 {\displaystyle c(x)=0} . Ekkor g szürjektív voltából adódóan létezik olyan y B {\displaystyle y\in B} , hogy g ( y ) = x {\displaystyle g(y)=x} . A jobb oldali négyzet kommutatív, azaz g ( b ( y ) ) = c ( g ( y ) ) = 0 {\displaystyle g'(b(y))=c(g(y))=0} . A B'-nél való egzaktság és f' injektív volta miatt létezik egy egyértelmű z A {\displaystyle z\in A'} , hogy f ( z ) = b ( y ) {\displaystyle f'(z)=b(y)} . Definiáljuk ( x ) {\displaystyle \partial (x)} -et mint z képét coker ( a ) {\displaystyle \operatorname {coker} (a)} -ban.

Bár y választása nem kanonikus, könnyen ellenőrizhető, hogy z képe, azaz ( x ) {\displaystyle \partial (x)} független y választásától. Szintén könnyen látható, hogy az így definiált {\displaystyle \partial } leképezés lineáris.

Mitchell beágyazási tétele szerint bármely Abel-kategória beágyazható valamely gyűrű feletti modulusok kategóriájába. Ez a beágyazás lehetővé teszi a fenti konstrukciót egy tetszőleges Abel-kategóriában.

Bizonyítás

A bizonyítás szerepel az It’s My Turn című filmben, Jill Clayburgh előadásában. Sőt, Charles Weibel Introduction to Homological Algebra című könyvében nem is szerepel a bizonyítás, ehelyett Weibel maga is a filmre hivatkozik – illetve arra biztatja az olvasót, hogy találja ki a bizonyítást maga.

A csoportok kategóriájában

A homologikus algebra számos állítása – például az 5-lemma – az Abel-kategóriák mellett a csoportok kategóriájában is igaz. Ez a kígyó-lemma esetében nincs így: valóban, a csoportok kategóriájában nem léteznek tetszőleges komagok. A komagok ugyanakkor helyettesíthetők az A / im a {\displaystyle A'/\operatorname {im} a} , B / im b {\displaystyle B'/\operatorname {im} b} , C / im c {\displaystyle C'/\operatorname {im} c} mellékosztályokkal, és ez lehetővé teszi a határleképezést konstrukcióját. Az így létrejövő hosszú sorozat nem feltétlenül lesz egzakt (viszont mindig lánckomplexus lesz). Ha viszont azzal az erősebb feltevéssel élünk, hogy a komagok léteznek – azaz az a, b, c csoporthomomorfizmusok képei normálosztók –, akkor valóban hosszú egzakt sorozatot kapunk.

Ellenpélda

Tekintsük az A 5 {\displaystyle A_{5}} alternáló csoportot. Ennek van egy az S 3 {\displaystyle S_{3}} szimmetrikus csoporttal izomorf részcsoportja, amiben pedig a C 3 {\displaystyle C_{3}} ciklikus csoport normálosztó. Így előáll a következő kommutatív diagram:

1 C 3 C 3 1 1 1 S 3 A 5 {\displaystyle {\begin{matrix}&1&\to &C_{3}&\to &C_{3}&\to 1\\&\downarrow &&\downarrow &&\downarrow \\1\to &1&\to &S_{3}&\to &A_{5}\end{matrix}}}

A diagram sorai egzaktak. (A zéróobjektumot itt multiplikatív jelölésben 1 jelöli.) Látható ugyanakkor, hogy a középső oszlop nem egzakt: az S 3 C 3 C 2 {\displaystyle S_{3}\simeq C_{3}\rtimes C_{2}} szemidirekt szorzatban C 2 {\displaystyle C_{2}} nem normálosztó.[1]

Mivel A 5 {\displaystyle A_{5}} egyszerű csoport, a jobb oldali függőleges nyíl komagja szükségszerűen triviális. Ugyanakkor a S 3 / C 3 {\displaystyle S_{3}/C_{3}} faktorcsoport izomorf a C 2 {\displaystyle C_{2}} ciklikus csoporttal. A kígyó-lemmában szereplő hosszú sorozat ebben az esetben tehát a következő lesz:

1 1 1 1 C 2 1 {\displaystyle 1\longrightarrow 1\longrightarrow 1\longrightarrow 1\longrightarrow C_{2}\longrightarrow 1}

Mivel C 2 {\displaystyle C_{2}} nem a triviális csoport, a sorozat nem egzakt.

Jegyzetek

  1. Extensions of C2 by C3. GroupNames. (Hozzáférés: 2021. november 6.)

Források

  • M. F. Atiyah, I. G. Macdonald: Introduction to Commutative Algebra. Oxford 1969, Addison-Wesley Publishing Company, Inc. ISBN 0-201-00361-9.
  • Weibel, Charles. Introduction to Homological Algebra , Snake Lemma 1.3.2.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Snake lemma című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Schlangenlemma című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.