Ježevik
| Ježevik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Bukolya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35209 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 59 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 43″, k. h. 18° 04′ 26″45.212, 18.07445.212000°N 18.074000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 43″, k. h. 18° 04′ 26″45.212, 18.07445.212000°N 18.074000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ježevik falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bukolyához tartozik.
Fekvése
Bród központjától 8 km-re északkeletre, községközpontjáról 3 km-re északra Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin fekszik.
Története
A település keletkezésével kapcsolatban a történészek különböző véleményen vannak. Csánki Dezső szerint település már a középkorban is létezett. 1422-ben „Jalsawyk”, „Jalsawycha” alakban említi a korabeli oklevél mint Névna vára tartozékaival szomszédos birtokot. Borics bán utódainak birtoka volt. [2] A török 1536-ban szállta meg és valószínűleg elnéptelenedett. Andrija Zirdum szerint a török uralom idején erdőirtáson keletkezett, amikor pravoszláv vlachok települtek ide, akik főként állattartással foglalkoztak. Neve a sündisznó szláv „jež” nevéből származik. A török kivonulásával a lakosság legnagyobb része is távozott, csupán négy család maradt. Néhány évvel ezután Boszniából menekült családok érkeztek ide.[3] 1698-ban „Jessevics” néven hajdútelepülésként, szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1730-ban és 1746-ban az egyházi vizitáció jegyzőkönyve szerint 5 háza volt. 1760-ban az egyházi vizitáció 6 házzal, 7 családdal és 48 katolikus lakossal említi megjegyezve, hogy 7 pravoszlávok által lakott ház is állt a településen.[3] A katonai határőrvidékek megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Jessevik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jexevik” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jeshevik” néven 20 házzal, 30 katolikus és 72 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 71, 1910-ben 143 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 57%-a szerb, 25%-a ruszin, 16%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 51%-a szerb, 45%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 63 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 71 | 72 | 63 | 87 | 118 | 143 | 143 | 153 | 137 | 136 | 127 | 99 | 80 | 71 | 77 | 63 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 151. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 178. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- A község honlapja (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
