I. Fülöp címzetes antiochiai fejedelem

Ez a szócikk a címzetes antiochiai fejedelemről szól. Hasonló címmel lásd még: Toucy Fülöp (egyértelműsítő lap).

I. Fülöp
Toucy Fülöp Antiochiai Fülöp Tripoliszi Fülöp
Antiochia címzetes fejedelme
Uralkodási ideje
1299. június 29. (körül) – 1300. január 17. után
Elődje	I. Lúcia
Utódja	Poitiers Margit
Tripolisz címzetes grófja
Uralkodási ideje
1299. június 29. (körül) – 1300. január 17. után
Elődje	I. Lúcia
Utódja	Poitiers Margit
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Toucy-ház
Született	1285 körül
Elhunyt	1300. január 17. után (15 évesen)
Édesapja	II. Narjot de Toucy (1250 körül–1293)
Édesanyja	I. Lúcia tripoliszi grófnő (1265 körül–1299)
Házastársa	? (jegyese): Anjou Eleonóra nápolyi királyi hercegnő (1289–1341)
Gyermekei	nem születtek


Sablon • Wikidata • Segítség

I. Fülöp (1285 körül – 1300. január 17. után), franciául: Philippe de Toucy, latinul: Philippus de Toceio, címzetes antiochiai fejedelem és tripoliszi gróf. I. Izabella örmény királynő dédunokája. A Toucy-ház tagja. Franciaországi Ágnes bizánci császárné ükunokája, valamint I. Izabella örmény királynő és I. Hetum örmény király dédunokája.

Élete

Édesanyja I. Lúcia tripoliszi grófnő és címzetes antiochiai fejedelemnő, VI. Bohemund (1237–1275) antiochiai fejedelem és Szibilla (1240 körül–1290) örmény királyi hercegnő lánya.^[1] Édesapja Narjot de Toucy (1250 körül–1293), Laterza ura, Durazzo főkapitánya, a Szicíliai (Nápolyi) Királyság tengernagya, idősebb Toucy Fülöpnek (1220 körül–1277), a Konstantinápolyi Latin Császárság régensének (ur.: 1245–1247) és Portia roye-i úrnőnek az elsőszülött fia.

Apja, Narjot 1293-ban meghalt, anyja nem ment többé férjhez, és Fülöp örökölte apja birtokait. Anyja 1299-ben eljegyezte II. Károly nápolyi király lányával, Eleonóra hercegnővel, de Lúcia még ugyanebben az évben, 1299. június 29-én (vagy ekörül) meghalt, fia pedig megörökölte anyjától az antiochiai fejedelmi és tripoliszi grófi címét. Fülöp herceg eljegyzését azonban 1300. január 17-én VIII. Bonifác pápa a felek kiskorúságának indokával felbontotta. Fülöp herceget ekkor említették utoljára, további sorsáról nincs dokumentum, feltehetőleg még gyermekkorában meghalt. Menyasszonya, Eleonóra hercegnő 1303-ban feleségül ment II. Frigyes szicíliai királyhoz.

Fülöpöt az antiochiai fejedelmi és tripoliszi grófi cím birtoklásában az antiochiai hercegi ház rangidős tagja, Poitiers Margit antiochiai hercegnő (1244 körül – 1308) örökölte, aki Fülöp anyai nagyapjának, VI. Bohemund antiochiai fejedelemnek volt az elsőfokú unokatestvére.^[2]

Ősei

I. Fülöp címzetes antiochiai fejedelem ősei

16. II. Narjot toucy úr

8. Toucy Narjot, a Konstantinápolyi Latin Császárság régense

17. Dampierre-i Ágnes toucy úrnő

4. Toucy Fülöp, a Konstantinápolyi Latin Császárság régense

18. Theodórosz Branasz (II. Ióannész bizánci császár dédunokája és I. László magyar király ükunokája)

9. Branaina N. bizánci úrnő

19. Franciaországi Ágnes bizánci császárné (VII. Lajos francia király lánya)

2. I. Narjot tripoliszi gróf

20. N. de Roye

10. Othon de Roye

21. N. N.

5. Portia roye-i úrnő

22.

11. N. N.

23.

1. I. Fülöp címzetes antiochiai fejedelem

24. IV. Bohemund antiochiai fejedelem

12. V. Bohemund antiochiai fejedelem

25. Embriaco Plaisance antiochiai fejedelemné

6. VI. Bohemund antiochiai fejedelem

26. I. Pál segni gróf (III. Ince pápa unokaöccse)

13. Caccamo-Segni Lúcia antiochiai fejedelemné

27. N. N.

3. I. Lúcia tripoliszi grófnő

28. Barbaroni Konstantin örményországi régens

14. I. Hetum örmény király

29. Lamproni Aliz barbaroni úrnő

7. Szaven-Pahlavuni Szibilla antiochiai fejedelemné

30. I. Leó örmény király

15. I. Izabella örmény királynő

31. Lusignan Szibilla örmény királyné (Amalrik ciprusi király és I. Izabella jeruzsálemi királynő lánya)

Jegyzetek

↑ Szibilla hercegnő I. Izabella örmény királynő és I. Hetum örmény király lánya volt.
↑ Margit hercegnő bátyja, Hugó antiochai herceg volt a Poitiers-ház első tagja, aki III. Hugó néven a Lusignan-ház leányági leszármazottjaként Ciprus királya lett 1267-ben.

Források

Jullien de Courcelles, Jean-Baptiste-Pierre. Histoire généalogique et héraldique des pairs de France: des grands dignitaires de la couronne, des principales familles nobles du royaume et des maisons princières de l'Europe, 11. kötet (francia nyelven), Párizs: Imprimerie de Béthune (1831). Hozzáférés ideje: 2016. január 22.
Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Klincksieck, Párizs, 1963.
Schwennicke, Detlev: Die Herren von Toucy, 1228–31, 1238–39 und 1245–47 Regenten des lateinischen Kaiserreiches, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band III, Teil 4, Das feudale Frankreich und sein Einfluß auf die Welt des Mittelalters, Tafel 114, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1989.