Hajdúszoboszlói gyógyfürdő

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Gyógyfürdő

Hajdúszoboszlói gyógyfürdő Mediterrán part
Település	Hajdúszoboszló
Cím	4200 Hajdúszoboszló, Szent István park 1-3.
Hasznosítása
Felhasználási terület	gyógyvizes üdülő
Elhelyezkedése
Gyógyfürdő Pozíció Hajdúszoboszló térképén
é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 21° 23′ 57″47.451944444444, 21.39916666666747.451944°N 21.399167°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 21° 23′ 57″47.451944444444, 21.39916666666747.451944°N 21.399167°E

Gyógyfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyógyfürdő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Hajdúszoboszlói gyógyfürdő 1927 óta működik a városban. Pávai-Vajna Ferenc fedezte fel.

Fekvése

A hajdúszoboszlói gyógyfürdő a város üdülőövezetében a Bánomkertben helyezkedik el. A fürdő körül egy liget terül el. Két oldalról a József Attila utca és a Pávai Vajna Ferenc utca zárja le.

Megközelíthetősége

A autóval várost elkerülő 4-es főúton Hajdúszoboszló keleti, vagy nyugati részén a Belvároson keresztül a Bánomkertig.

Busszal könnyen megközelíthető, hiszen a fürdőhöz közel helyezkedik el a buszpályaudvar.

Vonattal a vasútállomásig és onnan az 1-es, 1A vagy a 2-es busszal elérhető.

Története

Hosszas tárgyalások után a város 1924-ben engedélyezte Pávai-Vajna Ferenc bányafőtanácsosnak és Pekár Dezső geofizikusnak. A kutatás lényegében arról szólt, hogy földgáz után kutassanak , bár Pávai már ekkor sejtette, hogy termálvíz is lehet a felszín alatt. Az úgynevezett Bánomkert délkeleti részén, a várostól északkeletre, 1925. október 26-án 1090 méter mélységből kitűnő minőségű földgáz tört fel, magával hozva a gyógyító erejű termálvizet, amely 73 Celsius-fokos, különös illatú, barnás színű, jódos és kénes összetételű. A városvezetés hamarosan felismerte a hőforrásban rejlő lehetőségeket, s a hatóságokkal folytatott, sokszor éles hangú tárgyalások után 1927 júliusára elkészült a fövenyfürdő, majd egy hévizes kádfürdő is. A város anyagi ereje azonban nem tette lehetővé a fejlesztést. Erre részvénytársaság alakult, amely 1928-ban megépítette az első vasbeton medencét. A belügyminiszter 1934-ben a hajdúszoboszlói fürdőt gyógyfürdővé nyilvánította.

Ezzel párhuzamosan indult meg a szállodák üdülőházak kiépítése a bánomkerti részben. A bevételnek és az üdülőtulajdonosok révén fejlődés és népesség-növekedés indult meg a városban.

Hajdúszoboszló arról is híres, hogy 1937-ben itt nyitották meg Magyarország első és sokáig egyetlen hullámmedencéjét. Az élményelem hamar híres lett. A meghajtása is különleges mivel a hullámkeltő lapátokat egy présre tették amely körkörösen mozog és két erős kb. 0,7 kv-os villanymotor hajtja. A szerkezetet manuálisan, a helyszínen indítják el és állítják le. Az elfolyó víz hasznosítására 1939-ben csónakázótavat létesítettek, 1941-ben már volt kádfürdő, 1942-ben pedig pezsgőfürdő is.

A gyógyfürdőhöz csatlakozó 30 hektáros parkban az ország egyik legszebb strandját alakították ki - gyógy-, strand- és gyermekmedencékkel, hullám- és pezsgőfürdővel, nyitott és fedett versenyuszodával. 2000 nyarán nyílt meg az Aquapark.

Medencék

Medencék
Típus	Vízhőmérséklet	Mélysége
Gyógymedencék	kb:30-37°C	kb:80–120 cm
Hullámmedence	kb:28-29°C	kb:0–220 cm
Úszómedence	kb:26-27°C	kb:220–270 cm
Mediterrán part medence	kb:29-30°C	kb:0–180 cm
Pezsgőmedence	kb:30-33°C	kb:110 cm
Gyermekmedence	kb:30-34°C	kb:80 cm
I.a és I. b Termál medence	kb:30-34°C	kb:80–160 cm
I.c és I. d Hideg vizes medence	kb:27-28°C	kb:80–160 cm
I.e Langyos vizű medence	kb:29-30°C	kb:80–160 cm

A felsorolt medencéken kívül találhatók súlyfürdők, kádmedencék, és egyéb meleg vizes medencék.

Galéria

Az Aquapark
A strand és a gyógyfürdő medencéi
Csigavonal, Rácz György 1979-ben felállított alkotása a gyógyfürdő területén
Térdeplő nő, Konyorcsik János 1973-ban felállított alkotása a gyógyfürdő területén
A hullámmedence
Gyermekmedence fókával, a háttérben teknősbékával
Gyermekmedence vízilóval
A csónakázótó a partról
A csónakázótó
Kalózhajó a mediterrán parton
Halász Csárda és Étterem
Kerék Csárda
Nőstény tőkés réce (latinul: anas platyrhynchos) a csónakázótavon
Mediterrán part, háttérben a világítótoronnyal
Világítótorony a mediterrán parton
Prémium Zóna