Habsburg–Lotaringiai Mária Johanna főhercegnő

Mária Johanna Gabriella főhercegnő
Született	1750. február 4. Bécs
Elhunyt	1762. december 23. (12 évesen)[1] Bécs
Szülei	Mária Terézia magyar királynő I. Ferenc német-római császár
Foglalkozása	arisztokrata
Kitüntetései	Csillagkeresztes Rend
Halál oka	feketehimlő
Sírhelye	császári kripta
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Johanna Gabriella főhercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Habsburg–Lotaringiai Mária Johanna Gabriella főhercegnő,^[2] teljes német nevén Erzherzogin Maria Johanna Gabriele Josepha Antonia von Österreich (Bécs, 1750. február 4. – Bécs, 1762. december 23.); Mária Terézia császárné leánya, osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő.

Élete

Származása, testvérei

Mária Johanna Gabriella főhercegnő édesapja I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár (1708–1765) volt, édesanyja Mária Terézia császárné, osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő (1717–1780) volt.

A császári pár 16 gyermekének sorában Johanna Gabriella született tizenegyedikként. A felnőttkort megérő testvérei:

• Mária Anna Jozefa főhercegnő (1738–1789), betegsége miatt egy Klagenfurti kolostorba vonult vissza.
• József Benedek Ágost főherceg (1741–1790), később II. József néven német-római császár, magyar és cseh király (1764–1790).
• Mária Krisztina főhercegnő (1742–1798), aki 1766-ban Albert Kázmér szász–tescheni herceghez (1738–1822) ment feleségül.
• Mária Erzsébet főhercegnő (1743–1808), akit XV. Lajos francia király feleségéül szántak, de betegsége miatt egy innsbrucki kolostorba kényszerült vonulni.
• Károly József Emánuel főherceg (1745–1761), fiatalon meghalt.
• Mária Amália főhercegnő (1746–1804), aki 1769-ben I. Ferdinánd parmai herceghez (1751–1802) ment feleségül.
• Péter Lipót József főherceg (1747–1792), I. Lipót néven toszkánai nagyherceg, 1790–92 között II. Lipót néven német-római császár, magyar és cseh király.
• Mária Johanna Gabriella főhercegnő (1750–1762), tizenkét évesen meghalt.
• Mária Jozefa főhercegnő (1751–1767), akit elhalt nővére, Johanna Gabriella után szintén IV. Ferdinánd nápolyi királlyal jegyeztek el, de ő is meghalt az esküvő előtt.
• Mária Karolina Lujza főhercegnő (1752–1814), aki elhalt nővérei helyett 1768-ban feleségül ment IV. Ferdinánd nápolyi királyhoz (1751–1825), a későbbi I. Ferdinánd nápoly–szicíliai királyhoz, így Nápoly és Szicília királynéja lett.
• Ferdinánd Károly Antal főherceg (1754–1806), Lombardia főkormányzója, aki 1771-ben Estei Mária Beatrix modenai hercegnőt (1750–1829), és megalapította a Habsburg-ház Este-Modenai ágát.
• Mária Antónia főhercegnő (1755–1793), aki 1770-ben XVI. Lajos francia király felesége lett. Lajos Károly francia trónörökös herceg édesanyja. A francia forradalom során férjével együtt kivégezték. Fia 1795-ben fogságban halt meg.
• Miksa Ferenc főherceg (1756–1801) püspök, kölni választófejedelem, a Német Lovagrend nagymestere.

Rövid ifjúsága

Mária Johanna Gabriella főhercegnő a hátrahagyott emlékezések szerint különösen szeretetreméltó kislány volt, a császári család és az udvartartás egyik kedvence. Testvérei közül Mária Jozefához állt a legközelebb, aki egy évvel volt fiatalabb nála. Sülve-főve együtt voltak, egy gyerekszobában laktak, dajkájuk is ugyanaz a személy volt.

Mária Johanna Gabriellát már 12 évesen eljegyezték IV. Ferdinánd nápolyi királlyal, de a kislány röviddel az esküvő előtt meghalt himlőben. Ahogy oly sok leánytestvére, ő is Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok kriptájában (Kaisergruft) nyugszik.

Mária Johanna Gabriella halála után húgát, Mária Jozefát jegyezték el IV. Ferdinánd nápolyi királlyal, már a kelengyéjét is kiállították, de 1767-ben ő is meghalt himlőben, így 1768-ban végül a tizenharmadik testvér, Mária Karolina Lujza főhercegnő lett Ferdinánd felesége, később Nápoly és Szicília királynéja.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Johanna Gabriella főhercegnő életrajzi adatai.

Irodalom

• Niederhauser Emil: Mária Terézia, Pannonica, Budapest, 2000, ISBN 963-9252-14-X
• Thea Leitner: Habsburgs vergessene Kinder (A Habsburgok elfeledett gyermekei), Piper, 1996, ISBN 3-492-21865-2
• Friedrich Weissensteiner: Die Töchter Maria Theresias (Mária Terézia leányai), Kremayer & Scheriau, Bécs, 1991.
• Hugh Montgomery-Massingberd (kiadó): Burke's Royal Families of the World, 1. kötet: Európa & Latin-Amerika, Burke's Peerage Ltd, London, 1977.