Háromudvar

Háromudvar (Turie)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	község
Első írásos említés	1386
Polgármester	Miroslav Chovanec
Irányítószám	013 12
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	ZA
Népesség
Teljes népesség	2050 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	441 m
Terület	27,20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 08′ 57″, k. h. 18° 45′ 10″49.14916667, 18.7527777849.149167°N 18.752778°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 57″, k. h. 18° 45′ 10″49.14916667, 18.7527777849.149167°N 18.752778°E
Háromudvar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Háromudvar (1899-ig Turó-Tridvor, szlovákul Turie) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Turó és Tridvor települések egyesülésével jött létre.

Fekvése

Zsolnától 8 km-re délre található.

Története

A mai község területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra települése állt.

Háromudvar

Háromudvar (Tridvor) 1416-ban tűnik fel a forrásokban, ekkor három nemesi kúriát (udvart) említenek itt. Ennek alapján kapta később a település a magyar nevét. 1439-ben már „Harumwdvar” néven említik. Zsolnalitva várának uradalmához tartozott. A Hranostraj és Szeghy családok birtoka. 1598-ban 8 háza volt. 1784-ben 14 házában 15 családban 79 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TRIDVORI. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Szeghy Uraság, lakosai katolikusok; határja ollyan, mint Vadicsóé.; UDVAR. Három Udvar, Tridvori. Trentsén Várm.”^[2]

1828-ban már csak majorként szerepel és a század folyamán Túrral egyesítették.

Turó

Turó 1386-ban egy pénz átadásról szóló latin nyelvű feljegyzésben említik először „Tauricz” alakban. 1416-ban egy másik feljegyzésben „Thauricz” alakban szerepel. 1438-ban „Thwr”, 1439-ben „Twr” néven említik. A község Sztrecsnó várának uradalmához tartozott. 1598-ban 31 ház állt a településen. 1713-ban már Pongrácz Mária grófnő birtoka. 1720-ban 24 adózó családfője volt. 1784-ben 69 házában 77 családban 575 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TURO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozinához közel, mellynek filiája; legelője, fája van, piatzozása nem meszsze; földgye közép termékenységű.”^[2]

1805-ben az Eszterházy családé. Következő birtokosa a Széghy család volt. 1828-ban 74 házát 1042-en lakták, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Ezután egyesítették Háromudvarral.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turó, tót falu, Trencsén vmegyében, 934 kath., 10 evang. lak. Van egy filial temploma és szép fenyvese. F. u. h. Eszterházy.”^[3]

A Széghyek 1890-ben a zsolnai Milco János ügyvédnek adták el a birtokot, melyet 1901-ben a Veres család vásárolt meg. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1944-ben a község területén súlyos harcok folytak a partizánok és a német megszállók között.

Népessége

1910-ben 1312, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1939 lakosából 1922 szlovák volt.^[4]

2011-ben 1977 lakosából 1907 szlovák.

Nevezetességei

• Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült késő román stílusban. A 17. században védőfallal vették körül.
• A falu határában álló Szent Rókus kápolna 1710-ben épült.

További információk

• Községinfó
• Háromudvar Szlovákia térképén
• Alapinformációk
• E-obce.sk

Jegyzetek