Garamkürtös

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Trubín (egyértelműsítő lap).

Koordináták: é. sz. 48,6162°, k. h. 18,7847°48.6162, 18.784748.616200°N 18.784700°E Garamkürtös (1890-ig Trubin, szlovákul: Trubín, németül: Trubein) Lócsakürtös településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése

Garamszentkereszttől 6 km-re, északnyugatra fekszik.

Története

Első írásos említése a garamszentkereszti plébánia okiratai közt található, amely arról szól, hogy 1253 és 1260 között Garamszentkersztről egy pap járt ide misét tartani. Temploma valószínűleg a 13. században épült, mert első, 15. századi említésekor már régi templomként szerepel. Az esztergomi érsekség faluja volt, majd 1776-ban az akkor alapított besztercebányai püspökségé lett. 1536-ban 19 portája állt. 1544-ben határában csata zajlott a magyar és török seregek között. 1601-ben 55 ház állt a faluban. 1720-ban 61 adózó háztartása volt, közülük 4 kézműves, valamint malom és kocsma is állt itt. 1828-ban 94 házában 624 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdőműveléssel foglalkoztak.

Vályi András szerint: „TRUBIN. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok; földgye jó, réttye bőven van, gyümöltsös, káposztás, és komlós kertyei is vagynak; legelője elég, fája is van."[1]

Fényes Elek szerint: „Trubin, tót falu, Bars vmegyében, Sz. Kereszthez nyugotra 2 mfld, 624 kath. lak. Kath. paroch. templom. Sok szilva, komlófa. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Selmecz."[2]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Garamkürtös, a garamszentkereszti járásban fekvő tót kisközség, 787 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan érsekségi birtok, mely 1311-ben a Csák Máté által feldúlt községek között van említve. Akkoriban Kürt volt a neve, később azután már Trubin tót néven találjuk és a beszterczebányai püspök a földesura. 1544-ben itt tartott pihenőt csapatával Nyáry Ferencz kapitány, a mikor a törökök által szorongatott Balassa Menyhért felszabadítására Lévára indult. Kath. templomáról 1487-ben már mint régi egyházról van említés. Verancsics érsek 1572-ben szintén mint régit említi és mint ilyen szerepel Pázmány munkájában is. A templom, noha több izben rontottak rajta a javításokkal, gótikus részletekkel bír. Postája van a községnek, távirója és vasúti állomása Garamszentkereszt."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

1944 decemberében a németek tíz 17-19 éves fiút gyilkoltak meg a partizánok támogatása miatt. 1971. július 9-én a szomszédos Kislócsával egyesítették Lócsakürtös (Lovčica-Trubín) néven.

Népessége

1910-ben 894, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

Nevezetességei

Lásd még

Külső hivatkozások

  • Lócsakürtös hivatalos oldala
  • Községinfó
  • Garamkürtös Szlovákia térképén
  • Tourist-channel.sk
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 3.)