Galápagosi oroszlánfóka

Galápagosi oroszlánfóka
Néhány példány a tengerparton
Néhány példány a tengerparton
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Öregcsalád: Úszólábúak (Pinnipedia)
Család: Fülesfókafélék (Otariidae)
Alcsalád: Oroszlánfókák (Otariinae)
Nem: Zalophus
Gill, 1866
Faj: Z. wollebaeki
Tudományos név
Zalophus wollebaeki
Sivertsen, 1953
Szinonimák
  • Zalophus californianus wollebaeki
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Galápagosi oroszlánfóka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Galápagosi oroszlánfóka témájú médiaállományokat és Galápagosi oroszlánfóka témájú kategóriát.

A galápagosi oroszlánfóka (Zalophus wollebaeki) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fülesfókafélék (Otariidae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszertani besorolása

A szóban forgó oroszlánfókát, korábban a kaliforniai oroszlánfóka (Zalophus californianus) alfajának vélték, Zalophus californianus wollebaeki tudományos név alatt. Erling Sivertsen norvég zoológus, már 1953-ban leírta az állatot különállófajként, de genetikailag nem tudta bebizonyítani. Azonban manapság az újabb DNS-vizsgálatok megerősítették Sivertsen feltételezését, és a galápagosi oroszlánfóka elnyerte az önállófaji státuszát.

Előfordulása

A galápagosi oroszlánfóka előfordulási területe, amint neve is mutatja, az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigetek. A szigetcsoport összes szigetén előfordul, továbbá újabb kolóniákat hozott létre a kontinentális Ecuador és Kolumbia egyes tengerpartjain. A Costa Ricától 500 kilométerre, délnyugati irányban lévő Kókusz-szigeten ritka vendégnek számít. E faj állományainak legnagyobb része nemzeti parkokban és védett területeken él. Az állománynagysága nem állandó, 20 000 és 50 000 példány között mozog. Az El Niño-s években az állomány lecsökken, részben az éhenhalás miatt, részben a szaporodási időszak kihagyása miatt.

Megjelenése

Valamivel kisebb, mint a rokon kaliforniai oroszlánfóka; testhossza 150-250 centiméter és testtömege 50-250 kilogramm. A hím általában nagyobb a nősténynél.[2] A hím testesebb és vastagabb felépítésű; a nőstény hosszúkás és vékony alkatú. Az ivarérett hím koponyájának tetején egy kiemelkedés fejlődik ki; ez azonban kisebb, mint a kaliforniai oroszlánfóka esetében; az ivarérettlen hímnél és a nősténynél ez a „taraj” hiányzik. Mindkét nemnél a pofa hosszúkás és hegyes, bajuszos orrban végződik.[3] Mivel a fülesfókákhoz tartozik, jelen vannak a kis, vékony, de jól kivehető fülek. A kisebb kölyök kutyára emlékeztet. A hím sötétbarna, a nőstény világosbarna színű. Úszóik feketék, vagy nagyon sötét barnák. A hátsó úszóit előre tudja hajlítani.

Életmódja

Táplálékának legnagyobb részét a szardíniaszerű kisebb heringfélék alkotják; azonban az El Niño-s években kalmárokkal és gyöngyöshalfélékkel is beéri. Néha akár 10-15 kilométeres távolságba is kiúszik táplálékszerzési célokból. Táplálkozások között a partokon hever és napozik. Az emberen kívül, a legfőbb természetes ellenségei a cápák és a kardszárnyú delfin.

Az élettartama 15-24 év közötti.

Szaporodása

Az ivarérettséget, körülbelül 4-5 év alatt éri el. A szaporodási időszaka májustól egészen januárig tart. A hím 5-25 fős háremet gyűjt maga köré; ezt pedig hevesen védelmez. Körülbelül egyéves vemhesség után, a nőstény egy kölyöknek ad életet. A kölyök kéthetes korában már követi anyját a tengerbe; 2-3 hetes korában az anyja a helybéli hímmel párosodik. Az elválasztás, körülbelül 11 hónap után következik be. A kölykök olykor összegyűlnek. Mivel nagyon hosszú e faj szaporodási időszaka és kölyköket is sokáig nevelik; az év akármelyik részében láthatók kis galápagosi oroszlánfókák.

Képek

  • Kifejlett hím
    Kifejlett hím
  • Fiatalabb hím
    Fiatalabb hím
  • Anya kölykével
    Anya kölykével
  • Kölyök
    Kölyök
  • Partra érkező példány
    Partra érkező példány
  • A parton szundikálva
    A parton szundikálva
  • A víz alatt
    A víz alatt
  • Portré
    Portré

Jegyzetek

  1. ↑ Aurioles, D. & Trillmich, F. (2008). Zalophus wollebaeki. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 30 January 2009.
  2. ↑ http://www.iucnredlist.org/details/41668/0
  3. ↑ Wolf, J. B. W., Tautz, D. and Trillmich, F. 2007. Galapagos and Californian sea lions are separate species: genetic analysis of the genus Zalophus and its implications for conservation management. Frontiers Zoology 4: doi:10.1186/1742-9994-4-20.

Források

  • Wolf, J. B. W., Tautz, D. and Trillmich, F. 2007. Galapagos and Californian sea lions are separate species: genetic analysis of the genus Zalophus and its implications for conservation management. Frontiers Zoology 4: doi:10.1186/1742-9994-4-20.
  • Páez-Rosas, Diego, and David Aurioles-Gamboa. "Alimentary Niche Partitioning In The Galapagos Sea Lion, Zalophus Wollebaeki." Marine Biology 157.12 (2010): 2769-2781. Academic Search Premier. Web. 24 Oct. 2013.
  • VILLEGAS-AMTMANN, S., S. ATKINSON, and D. P. COSTA. "Low Synchrony In The Breeding Cycle Of Galapagos Sea Lions Revealed By Seasonal Progesterone Concentrations." Journal Of Mammalogy 90.5 (2009): 1232-1237. Academic Search Premier. Web. 24 Oct. 2013.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Galápagos sea lion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További irodalom

  • Kunc, Hansjoerg P., and Jochen B. W. Wolf. "Seasonal Changes Of Vocal Rates And Their Relation To Territorial Status In Male Galápagos Sea Lions ( Zalophus Wollebaeki)." Ethology 114.4 (2008): 381-388. Academic Search Premier. Web. 24 Oct. 2013. [[https://web.archive.org/web/*/http://ehis.ebscohost.com/ehost/pdfviewer/pdfviewer?sid=4a9588b5-ed01-4877-9c86-eb306eecc8f6%40sessionmgr198&vid=4&hid=3 halott link]][halott link].
  • Meise, Kristine, Oliver Kruger, Paolo Piedrahita, and Fritz Trillmich. "Site Fidedility of Male Galapagos Sea Lions: A Lifetime Perspective." 67.6 (Jun 2013): 1001+. Web of Science. Web. 24 Oct. 2013.[1].
  • Wolf, Jochen B., et al. "Males in the Shade: Habitat use and Sexual Segregation in the Galápagos Sea Lion (Zalophus Californianus Wollebaeki)." Behavioral Ecology and Sociobiology 59.2 (2005): 293-302. ProQuest. Web. 24 Oct. 2013. [2].

További információk

  • Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
  • Zalophus wollebaeki: Galpagos sea lion, Ocean Biogeographic Information System (OBIS), <http://seamap.env.duke.edu/species/tsn/622014>. Hozzáférés ideje: 2016-06-07 Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Wolf, JB; Tautz, D & Trillmich, F (Sep 2007), "Galápagos and Californian sea lions are separate species: Genetic analysis of the genus Zalophus and its implications for conservation management", Frontiers in zoology 4 (1): 20, doi:10.1186/1742-9994-4-20, <http://www.frontiersinzoology.com/content/4/1/20>
  • Galápagos sea lions and fur seals, <http://www.galapagosonline.com/nathistory/wildlife/animals/seal.htm>
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap