Fogasgalamb

Fogasgalamb
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Columbea Csoport: Columbimorphae Rend: Galambalakúak (Columbiformes) Család: Galambfélék (Columbidae) Alcsalád: Fogasgalambformák (Didunculinae) Nem: Didunculus Peale, 1848 Faj: D. strigirostris
Tudományos név
Didunculus strigirostris (Jardine, 1845)
Szinonimák
Bagolycsőrű galamb
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fogasgalamb témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fogasgalamb témájú kategóriát.

A fogasgalamb vagy bagolycsőrű galamb (Didunculus strigirostris) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó Didunculus nem egyetlen faja.

Eléggé különálló faj a galambféléken belül, egymaga alkotja a fogasgalambformák (Didunculinae) alcsaládját. Legközelebbi rokonai a koronásgalambok (Goura).

Előfordulása

Kizárólag a Szamoa szigetcsoport két nagyobb szigetén, Upolu és Savai'i szigetén fordul elő.

Szamoa állam nemzeti madara, helyi neve Manumea.

Megjelenése

Testhossza 33 centiméter. Színezete zöldes, szárnyai és farka barna. Lábai hússzínűek. Legjellegzetesebb bélyege a lefelé hajló, kissé a papagájok csőre emlékeztető sárga, fekete végű csőre. A fiatal egyedek egyszínű barnásak.

Nagyon hasonlít a galambfélékkel rokon, mára kiirtott mauritiusi dodóra (Raphus cucullatus). A Didunculus név is „kis dodót” jelent. Mára az összehasonlító DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy nemcsak külső hasonlóságról van szó, tényleg a dodó egyik legközelebbi élő rokonfaja.

Életmódja

Korábban úgy gondolták, hogy alapvetően a földön tartózkodó madár és ott is keresi élelmét. A fajt csak nemrég kezdték alaposabban kutatni és kiderült, hogy sokat tartózkodik a fákon és elsősorban a mahagónikkal rokon Dysoxylum fajok termését fogyasztja. Korábban azt gondolták, hogy mint sok szigeti faj, a fogasgalamb is rossz repülő. Mára kiderült, hogy ez nem igaz, a faj jó repülő, sok időt tölt a fákon. Valószínűleg fészkét is ott építi, bár szaporodási szokásait eddig nem vizsgálták.

Természetvédelmi helyzete

A fogasgalamb állománya 1845-ben történt felfedezése óta nagymértékben csökkent. Mára populációjának nagyságát 4800 és 7200 egyed közé becsülik. Fő veszélyeztető tényezője az élőhelyét jelentő erdők kiirtása és a húscélú vadászat. A Természetvédelmi Világszövetség a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja a fajt.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
• A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
• Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
• EUR-Lex - Bagolycsőrű galamb

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection