Ferrari 641

Ferrari 641
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóScuderia Ferrari
ElőzőFerrari 640
KövetkezőFerrari 642
Műszaki adatok
VázszerkezetSzénszálas-kevlár monocoque
Első felfüggesztésDupla keresztlengőkaros, torziós karok
Hátsó felfüggesztésMint az előző
MotorFerrari Tipo 036 3,5L V12 szívó
VáltóFerrari 7 fokozatú félautomata
ÜzemanyagAgip
GumikGoodyear
Versenyeredmények
Csapat(ok)olasz Scuderia Ferrari SpA
Pilóták1. FRA Alain Prost
2. GBR Nigel Mansell
Első versenyUSA 1990-es Formula–1 amerikai nagydíj
Utolsó versenyAusztrália 1990-es Formula–1 ausztrál nagydíj
Futott versenyek16
Győzelmek6
Dobogós helyezések14
Edzéselsőségek3
Leggyorsabb körök5

A Ferrari 641 (eredeti nevén Ferrari F1-90)[1] egy Formula–1-es versenyautó, melyet a Scuderia Ferrari versenyeztetett az 1990-es szezonban. Pilótái a regnáló világbajnok Alain Prost és Nigel Mansell voltak.

Fejlesztése

Elődjének, a 640-es modellnek a továbbfejlesztése volt, amit John Barnard tervezett. Barnard elhagyta a csapatot és a Benettonhoz igazolt, miután az autó elkészült, így Steve Nichols felügyelte a további fejlesztéseket. Motorja a V12-es 3,5 literes Tipo 036 volt, amit San Marinótól kezdve a 037-es váltott. A motor 680 lóerőre volt képes, épphogy csak elmaradva a Honda V10-eseitől, de a lassú kanyarokban nem volt annyira jó, mint az, vagy épp a Renault V10-ese, vagy a Ford-Cosworth V8-asai. Nagy tömegű motorja ellenére az autó kiválóan kezelhető volt.[2]

Ez volt az egyik első Formula-1-es autó, amiben használták a kipörgésgátlót, méghozzá az 1990-es portugál nagydíjon, két évvel azelőtt, hogy a Williams FW14B rendszeresítette volna. Viszonylag egyszerűen kivitelezett rendszer volt, gyakorlatilag két hét alatt fejlesztették ki.[3] Újdonság volt még a továbbfejlesztett félautomata sebességváltó, a kicsit nagyobb tengelytáv és egyéb aerodinamikai javítások.

Az idény során Prost öt, Mansell egy győzelmet aratott, amiben szerepe volt annak is, hogy az egész autót Prost vezetési stílusa köré építették. Prost maga is sokat segített a csapategység összekovácsolásában és a kezdetben nem túl megbízható váltó hibáinak kijavításában. Ennek köszönhetően a Ferrari harcban volt a világbajnoki címért, és olyan eredményekre is képes volt, mint Mexikóban a 13. helyről nyerni. Ugyanezen a futamon Mansell hatalmas előzést mutatott be Bergerrel szemben a Peraltada kanyarban.[4] Noha az időmérő edzéseken nem volt túl acélos, versenytempóban, különösen a gyors pályákon, tartani tudta a lépést a McLarenekkel.[5]

A csapaton belül mindazonáltal problémákat okozott, hogy Prost sokkal inkább a reflektorfényben volt, mint Mansell. A háromszoros világbajnokra mindenki odafigyelt, ráadásul folyékonyan beszélt olaszul, ami szintén előnyöket hozott számára. Mansell-lel végig éreztették, hogy csak kettes számú versenyző. A törés a brit nagydíjon következett be, ahol Mansell dominált az időmérő edzésen, míg Prost csak szenvedett. Mivel Prost úgy vélte, hogy az ő kasztnija rosszabb, rábeszélte a csapatot, hogy cseréljék ki a kettőt. Meg is nyerte a versenyt, míg Mansell kiesett, aki, miután megtudta, mi is történt, bejelentette, hogy év végén visszavonul (amit végül nem tett meg).[6]

A világbajnoki címet sem sikerült megszerezni, a hírhedt ütközés miatt a japán nagydíjon, ami miatt Ayrton Senna lett a bajnok. Prost és a Ferrari is csak másodikak lettek. Mansell ötödik lett a bajnokságban, egy győzelme mellé olyan eredményeket elérve, mint a ferraris búcsúfutama Ausztráliában, amit majdnem meg is nyert. Hét évig ez volt a Ferrari utolsó olyan autója, amivel érdemben küzdhetett a bajnoki címért.

Egyéb megjelenések

1995-ben a Top Gear című műsorban Tiff Needell vezette, ahol egy Ferrari F50-es volt az ellenfele (mely egyébként hasonló alapokon épült).

A Ferrari 641 bekerült az F1 2019 játékba is, mint klasszikus versenyautó, továbbá szerepelt még a Test Drive: Ferrari Racing Legends, és a Forza Motorsport 7 című játékban.

Hat fellelhető kasztni létezik belőle, ebből négy magángyűjtőknél, egy az amerikai Museum of Modern Art-ban, egy pedig a Ferrari múzeumában.

Eredmények

(félkövér jelöli a pole pozíciót, dőlt betű a leggyorsabb kört)

Év Csapat Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Pontok Helyezés
1990 Scuderia Ferrari Ferrari Tipo 036

Ferrari Tipo 037 V12

G USA BRA SMR MON CAN MEX FRA GBR GER HUN BEL ITA POR ESP JPN AUS 110 2.
FRA Alain Prost KI 1 4 KI 5 1 1 1 4 KI 2 2 3 1 KI 3
GBR Nigel Mansell KI 4 KI KI 3 2 18 KI KI 17 KI 4 1 2 KI 2

Forráshivatkozások

  1. Scuderia Ferrari Formula 1 - Ferrari.com (angol nyelven). www.ferrari.com. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
  2. Prost's infamous 1990 F1 Ferrari to go under the hammer (amerikai angol nyelven). New Atlas, 2009. április 22. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
  3. Traction control and ABS (brit angol nyelven). Motor Sport Magazine. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
  4. Mansell makes Ferrari history in Mexico (angol nyelven). www.ferrari.com. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
  5. 1990 Ferrari 641 F1 - Images, Specifications and Information. Ultimatecarpage.com. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
  6. 1990 British Grand Prix race report - Decline and Fall (brit angol nyelven). Motor Sport Magazine. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
Commons:Category:Ferrari 642
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferrari 641 témájú médiaállományokat.
Sablon:F1 1990 autók
  • m
  • v
  • sz
Ferrari 641 •  Tyrrell 019 •  Williams FW13B •  Brabham BT59 •  Arrows A11 •  Lotus 102 •  Osella FA1M •  Leyton House CG901  •  AGS JH24  • Benetton B190 •  Dallara F190 •  Minardi M190 •  Ligier JS33B •  McLaren MP4/5 •  Lola LC90 •  Coloni C3 •  EuroBrun ER189B •  Onyx ORE-1 •  Life L190
Sablon:Scuderia Ferrari
  • m
  • v
  • sz
ITA Scuderia Ferrari
Alapító
Elnök
ITA John Elkann
Csapatfőnök
FRA Frédéric Vasseur
A csapat fontosabb tagjai
Loïc Bigois | Jock Clear | Massimo Rivola | Lorenzo Sassi
A csapat korábbi tagjai
James Allison | Mario Almondo | Luca Badoer | Luca Baldisserri | John Barnard | Mattia Binotto | Ross Brawn | Gustav Brunner | Rory Byrne | Carlo Chiti | Gioacchino Colombo | Aldo Costa | Stefano Domenicali | Chris Dyer | Marco Fainello | Alfredo Ferrari | Cesare Fiorio | Mauro Forghieri | Pat Fry | Hirohide Hamashima | János Viktor | Aurelio Lampredi | Claudio Lombardi | Luca Marmorini | Neil Martin | Paolo Martinelli | Marco Mattiacci | Luca Cordero di Montezemolo | Marco Piccinini | Harvey Postlethwaite | Simone Resta | Enrique Scalabroni | Michael Schumacher | Gilles Simon | Rob Smedley | Nigel Stepney | Jean Todt | Nicholas Tombazis
Jelenlegi versenyzők
16. Monaco Charles Leclerc | 55. Spanyolország Carlos Sainz Jr.
Tesztpilóták
Akadémia tagjai
SWE Dino Beganovic | NED Maya Weug | GBR Oliver Bearman | BRA Rafael Camara | FIN Tuukka Taponen | BRA Aurelia Nobels
Korábbi versenyzők
Világbajnokok
Egyéb jelentős versenyzők
Formula–1-es autók
125 | 275 | 340 | 375 | 500 | 553 | 625 | 555 | D50 | 801 | 412 | 246 | 256 | 156 | 158 | 1512 | 312 | 312B | 312T | 126C | 156/85 | F1/86 | F1/87 | 640 | 641 | 642 | 643 | F92A | F93A | 412 T1 | 412 T2 | F310 | F300 | F399 | F1-2000 | F2001 | F2002 | F2003-GA | F2004 | F2005 | 248 F1 | F2007 | F2008 | F60 | F10 | 150° Italia | F2012 | F138 | F14 T | SF15-T | SF16-H | SF70H | SF71H | SF90 | SF1000 | SF21 | F1-75 | SF-23 | SF-24
  • Formula–1 Formula–1-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap