Dánielné Lengyel Laura

Dánielné Lengyel Laura
Élete
Születési névPollák Laura
Született1874. március 28.
Újfehértó
Elhunyt1954. június 2. (80 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
GyermekeiDániel Anna
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, dráma
Első műveBalázs Klára (1897)

Dániel Miklósné Lengyel Laura (született: Pollák Laura; Újfehértó, 1874. március 28.[1] – Budapest, 1954. június 2.)[2] magyar író, kritikus, újságíró.

Élete

Pollák Henrik (1850–1907)[3] terménykereskedő és Katz Anna gyermekeként született. Tanulmányait Debrecenben és Szolnokon végezte el. Dosztojevszkij Raszkolnyikovjáról szóló első tanulmánya az Élet című folyóiratban jelent meg 1895-ben. Ezután a Budapesti Hírlapnál dolgozott, mint színikritikus. 1912-ben az irodalmi és színházi részleg vezetője volt. 1927-ben lett a Pesti Hírlap munkatársa. Nevét az újfehértói Lengyel Laura Óvoda viseli.[4]

Házastársa Dániel (Katz) Miklós (1862–1925) bankigazgató volt, akivel 1907. augusztus 28-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[5] Lánya Dániel Anna írónő, irodalomtörténész.

Költészete

Az ember gyöngeségeinek megértése és megbocsátása műveinek vezérfonala. Magas színvonalú kifinomodott ízléssel alkotott.

Művei

  • Balázs Klára (regény, 1897)
  • Álmok (tárcalevelek, 1899)
  • Klára regénye (regény, 1900)
  • Dénes Olga házassága (regény, 1902)
  • A boldogság útja (regény, 1904)[6]
  • Elbeszélések (1905)[7]
  • Vera naplója (regény, 1906)[8]
  • Egy leány (regény, 1907)
  • Fehér keresztek (regény, 1908)
  • Máb királyné (elbeszélések, 1911)
  • A három galamb (regény, 1912)
  • Bánk Judit (regény, 1913)
  • Edith (1914)
  • A császár anyja (dráma, 1920)
  • Az adlersfeldi szent Ágnes (1921)
  • Beatrix (történelmi elbeszélés, 1921)
  • Tűzhalál (dráma, 1923)[9]
  • Medici Lőrincné a Hattyú-utcában (regény, 1923)[10]
  • Rolandné (regény, 1925)[11]
  • Bethlen Gábor udvarában (regény, 1931)
  • A tündérkirályné meséi (elbeszélések, 1931)
  • Marica (regény, 1931)
  • A császár udvarában (regény, 1933)
  • Magyar testőrök Bécsben (regény, 1936)
  • Viki : Egy királynő leányévei (regény, 1936)
  • Rhédey Claudina (regény, 1939)
  • Hágár a pusztában (regény, 1940)[12]

Bemutatott színdarabjai

  • A császár anyja. Bemutató 1921. szeptember 30. Magyar Színház.
  • Teréz színésznő lesz. Bemutató 1922. április 6. Andrássy úti Színház.
  • Tűzhalál. Bemutató 1923. március 23. Nemzeti Színház.

Jegyzetek

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 911/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  3. ↑ Pollák Henrik halotti bejegyzése a debreceni polgári halotti akv. 362/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  4. ↑ Újfehértói Lengyel Laura Óvoda. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 736/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. ↑ A boldogság útja
  7. ↑ Elbeszélések
  8. ↑ Vera naplója
  9. ↑ Tűzhalál
  10. ↑ Medici Lőrincné a Hattyú-utcában
  11. ↑ Rolandné
  12. ↑ Hágár a pusztában

Források

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 187. o.  Online elérés
  • Irodalom Irodalomportál
  • Zsidóság Zsidóságportál