Csörgő

Ez a szócikk a felvidéki településről szól. Hasonló címmel lásd még: MÁV M41 sorozat.

Csörgő (Čerhov)
A csörgői vasútállomás
Csörgő címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Rang	község
Polgármester	Pavol Balogh
Irányítószám	076 81
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	TV
Népesség
Teljes népesség	749 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	129 m
Terület	8,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 21° 38′ 26″48.461667, 21.64055648.461667°N 21.640556°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 21° 38′ 26″48.461667, 21.64055648.461667°N 21.640556°E
Csörgő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csörgő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csörgő (szlovákul: Čerhov kiejtése^ⓘ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

Sátoraljaújhelytől 7 km-re északra, Tőketerebestől 19 km-re délre, a magyar határ mellett, a Ronyva-patak partján fekszik. Érinti a Kassa–Csap-vasútvonal.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már az újkőkorban lakott volt.

1329-ben említik először, ekkor Tokaj várának tartozéka volt. 1377-ben „Chergow”, 1429-ben „Cergew” alakban említik. 1398-ban nemesi birtok, később részben nemes családok tulajdonában állt. 1557-ben 8 adózó portája volt. A 17. század második felében elnéptelenedett. 1720-ban 3 adózó háztartást számoltak itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSÖRGŐ. Szabad puszta Zemplén Vármegyében, fekszik Lasztótz mellett.”^[2]

1828-ban 60 házában 496 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, bognármesterséggel foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a koleralázadásban. A 19. században a Vay, a Sennyey és a Széchényi családok birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csörgő, tót falu, Zemplén vgyében, Lasztócz fiókja, 169 kath., 5 ref., 140 zsidó lak. Ut. p. Ujhely.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Csörgő, Sátoraljaújhely közelében fekvő tót kisközség. 86 házat és 608, nagyobb részben gör. kath. vallású lakost számlál. Van postája, távírója és vasúti állomása. Honfoglalás korabeli helység. Nevét említi már az 1067-ben alapított százdi apátság jószáglevele. A Csörgei család fészke és innen vette előnevét a Csörgői Farkas család is. A mult század elején puszta volt s csak később települt újra községgé. Legrégibb birtokosán kívül, 1378-ban, Tolchvai Jánost ismerjük. 1395-ben Csirke Margit, három évvel később Debreő István és fiai is birtokosai között említtetnek, 1410-ben pedig Toronyai Pál, 1415-ben a Csicseri család és 1416-ban Legenyei Csontos Bertalan a földesurai. 1418-ban Csicseri Fodor Ferenczet iktatják birtokába, de 1446-ban már az Uporiak, két évvel később Legenyei Dorottya és 1474-ben a Nyársapáthi család is birtokosa. 1479-ben Zerdahelyi Ferencz kap itt részeket, 1481-ben pedig a Czékey család is. 1511-ben birtokosaiként szerepelnek Czékey Petronella és János, Bánffi Péter, Eödönffi Imre, Dobó Zsófia, Gerendi László és Upori Borbála, 1569-ben pedig Barkóczy László, 1581-ben Melith Pál, 1588-ban Melith István és Duleszkai Horváth Menyhért, míg az 1598-iki összeírás Herendics Györgyöt, Patikárius Györgyöt, Czobor Mihályt és Alaghy Ferenczet sorolja fel birtokosaiul. 1599-ben a sárospataki uradalomhoz csatolják s előbb Ruszkai Dobó Ferencz, majd Alaghy Menyhért lesz az ura. Az Alaghyaknak magva szakadván, 1631-ben 'Sennyey Pongrácz fia Sándor kap rá kir. adományt. 1722-ben Pintér Mártont, 1730-ban pedig Héricz Mártont, azután a Tárczay családot is birtokosai között találjuk, de ezeken kívül a mult század elején még gróf Aspremontnak, a Wiczmándy és a Kazinczy családoknak is volt itt birtokuk. Most gróf Széchenyi Sándornak és báró 'Sennyey Gézának van itt nagyobb gazdaságuk s az utóbbinak szép úrilaka is. Ezt a községet is meglátogatta 1663-ban a pestis és 1831-ben a kolera, a mikor a lakosság itt is fellázadt. A faluban katholikus templom van, de építési ideje meg nem állapítható.”^[4]

1900 és 1910 között sokan kivándoroltak a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 460-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 830 lakosából 789 fő szlovák és 28 cigány; a magyarok száma 7 fő.

2011-ben 819 lakosából 764 fő szlovák és 8 magyar.

2021-ben 749 lakosából 667 szlovák és 5 magyar (0,67%)^[5]

Nevezetességei

• Híres pincészete; a falu a tokaji borvidék kapuja
• Szűz Mária születése tiszteletére szentelt, 1858-ban épült, neoklasszicista stílusú temploma
• 19. századi kúriája
• A községben fennmaradt néhány tömésház a 19. század közepéről

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos honlap
• Községinfó
• Csörgő Szlovákia térképén Archiválva 2008. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Travelatlas.sk
• A vasútállomás
• E-obce.sk