Bibarcfalva

Bibarcfalva (Biborțeni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Rang	falu
Községközpont	Barót
Irányítószám	525101
Körzethívószám	+40 x67[1]
SIRUTA-kód	63465
Népesség
Népesség	629 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	661 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	494 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 05′ 38″, k. h. 25° 39′ 23″46.093872, 25.65629646.093872°N 25.656296°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 38″, k. h. 25° 39′ 23″46.093872, 25.65629646.093872°N 25.656296°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bibarcfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bibarcfalva (románul Biborțeni) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik.

Nevének eredete

Neve valószínűleg a régi Tiborc személynévből származik. A monda szerint gyógyforrásait Tiborc fakasztotta a Szent Anna-tó feletti tündérvárból, felesége kívánságára.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 42 km-re északnyugatra, a Baróti-medencében, a Barót-patak mentén fekszik. Baróttól 5 km-re keletre található.

Története

A falu felett emelkedő vár eredete, sorsa ismeretlen, valószínűleg vaskori eredetű erősség. A Dungó-patak bal partján bronzkori telep maradványaira bukkantak. A települést 1332-ben Bybouth alakban említik először. Református temploma a 13-14. század fordulóján épülhetett. Híres borvízforrásokban rendkívül gazdag területéről, vízét messze földre is elvitték borvízfuvarosai, 1880-tól palackozták is. Gyógyvizű fürdője 1972-ig működött. 1910-ben 883 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 825 lakosából 821 magyar, 3 román, 1 német volt.

Látnivalók

• A falu felett délre emelkedő 617 m magas Vár-bükk hegy tetején állnak Tiburcz várának romjai.
• Református temploma a 14. század elején épült fel, a 15. század elején gótikus stílusban átalakították, 1762-ben bővítették, tornyát 1794-ben átépítették, mai formáját az 1897. évi átalakítással nyerte el. 15. századi freskók díszítik, melyek közül az északi falon látható a Szent László-legenda jelenetsorát mutatja (képünkön jobbra).

A kisharang 1638-beli, újraöntve 1797-ben, 3 mázsás, felirata: Dum trahor audite, voco vos ad sacra, venite, a nagyharang 1874-ból való, újraöntve 1956-ban. Felirata: „Az éloket hívogatom a holtakat elsiratom”. Tömege: 500 kg.

• Ortodox templomát 1937-ben építették, de 1940-ben lebontották.
• Bibarcfalva temetőjében látható Borbáth László (1814–1898) 1848–1849-es huszár százados síremléke.

Híres emberek

• Itt született 1813-ban Bartalis Ferenc mezőgazdász, a Makk-féle összeesküvés résztvevője, 1854-ben végezték ki Sepsiszentgyörgyön, továbbá Bertalan László és Benedek Dániel, akiket 1854-ben Marosvásárhelyen akasztottak fel.
• Itt született 1867-ben Zathureczky Viola háztartástani író.
• Itt született 1995-ben Pető Sándor-Csaba, jogász, szenátori irodavezető.

Irodalom

• Orbán Balázs:A székelyföld leírása; történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. II. 1868.
• Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest. 1981.
• Ozsváth Anna: Bibarcfalva népessége. In Korunk Évkönyv 1982. Kolozsvár 1982
• László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
• Jánó Mihály : Adatok az erdélyi középkori falképfestészet repertóriumából. In Tusnad 92-94. A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Válogatás az első három tusnádi (Románia) nemzetközi tudományos ülésszakon elhangzott előadásokból. Sepsiszentgyörgy, 1994.
• Jánó Mihály: Színek és legendák. Sepsiszentgyörgy, 2008.
• diakszemmel.eloerdely.ro/files/2611-032_Virag_Timea_Helga_Bibarcfalva.pdf

Jegyzetek

További információk

• Bibarcfalva 2005. YouTube ^{[halott link]}
• Hereditatum – online műemlék adatbázis^{[halott link]}