Benkó Károly

Benkó Károly
Született	1837. november 4.[1][2] Nagyszentmiklós
Elhunyt	1893. augusztus 24. (55 évesen)[1]
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Medgyaszay István
Foglalkozása	építész
A Wikimédia Commons tartalmaz Benkó Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Benkó Károly (Nagyszentmiklós, 1837. november 4. – Rákospalota, 1893. augusztus 24.) magyar építész, állami ipariskolai magántanár, állandó törvényszéki szakértő, Medgyaszay (született Benkó) István építész édesapja.

Élete

Szülei a papi pályára szánták és gimnáziumba adták, de az 1848–1849-es politikai változások miatt a technikai pályára lépett és építész lett. 1870-ben Kolbenheyer Ferenccel közösen megalapította a nyergesújfalui román-cement gyárat, és szakítva a régi tradíciókkal, az esztétikus eljárás helyett tudományos alapra fektette a román-cement gyártását, ezzel elismerésre méltó eredményeket mutatott fel. Számos nyilvános épületet épített, így templomokat, gimnáziumot, megyeházat, városházat, bérpalotákat és egyéb házakat. 1883-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az állami ipariskola téli tanfolyamán a szaktantárgyakból előadások tartásával bízta meg őt. 1889-ben a kereskedelmi miniszter az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság tagjává és 1892-ben a budapesti királyi törvényszék állandó bizottsági szakértőjévé nevezte ki. Benkó a következő évben hunyt el alig 55 éves korában.

Mint tanár megírta előadásaihoz a szaktárgyakat: az építőanyagok tanát, az építészeti alaktant, kőszerkezeteket, költségvetéstant, ezen kívül a szakmába vágó dolgokról számos értekezés és cikk jelent meg tőle.

Ismert épületei

• 1866: evangélikus templom, Dobsina^[3][4]
• 1867: Kanonokház, 3300 Eger, Kossuth u. 18.^[5]
• 1869: Sophianum (ma: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar), 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1.
• 1870: zsinagóga, 9000 Győr, Kossuth Lajos utca 5.^[6]
• 1872: református templom, 2151 Fót, Károlyi István út 1.^[3]
• 1872: Kiss Dávid-palota, Szeged, Széchenyi tér 15. (Kolbenheyer Ferenccel)^[7]
• 1872: városháza (ma: Polgármesteri Hivatal Nyíregyháza), 4000 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.^[8]
• 1876–1877: villaépület, 1062 Budapest, Andrássy út 123. (Kolbenheyer Ferenccel)
• 1878: megyeháza (ma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal), 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2.^[9]
• 1882: evangélikus templom, Sajógömör^[3]
• 1884/1886–1888: templom, Tass^[10][11]
• 1887–1891: református templom, Dévaványa^[3]
• 1888: gimnázium (ma: Lehel Vezér Gimnázium), 5100 Jászberény, Szentháromság tér 1.^[3][12]
• 1888: gimnázium (ma: Horváth Mihály Gimnázium), 6600 Szentes, Szent Imre herceg utca 2.^[3][13]
• 1888: főgimnázium (ma: Verseghy Ferenc Gimnázium), Szolnok, Sóház utca 1.
• 1888–1889: gimnázium (ma: Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda), 5400 Mezőtúr, Kossuth Lajos utca 2.
• 1890–1891: templom, Majosháza^[10]
• evangélikus kollégium bővítése és átalakítása, Eperjes^[3][10]
• gimnázium, Léva^[3]
• magánlak, Zombor^[14]

Tervben maradt munkái

• 1880: városháza, Szentes (pályázat)^[15]

Egyéb munkái

Egyes feltételezések szerint a Paksi evangélikus templomot (7030 Paks, József Attila utca) is ő tervezte, ám újabb kutatások ezt nem támasztják alá.^[3] Ugyanakkor részben az ő nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Múzeum (1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.) felújítása 1849 után.^[16] 1867-től átépítette a Deák téri evangélikus templomot (1052 Budapest, Deák tér 4.).^[17]

Képtár

• 
  Megyeháza, Szolnok
• 
  Sophianum, Budapest
• 
  Evangélikus templom, Sajógömör
• 
  Evangélikus templom, Dobsina
• 
  Református templom, Fót
• 
  Zsinagóga, Győr
• 
  Gimnázium, Szentes
• 
  Gimnázium, Jászberény
• 
  Gimnázium, Szolnok
• 
  Gimnázium, Mezőtúr
• 
  Kanonokház, Eger

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X  [2]