Arothron hispidus

Arothron hispidus
Jól látszik a sok fehér pettye
Jól látszik a sok fehér pettye
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Gömbhalalakúak (Tetraodontiformes)
Alrend: Tetraodontoidei
Család: Gömbhalfélék (Tetraodontidae)
Alcsalád: Tetraodontinae
Nem: Arothron
J. P. Müller, 1841
Faj: A. hispidus
Tudományos név
Arothron hispidus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Arothon hispidus (Linnaeus, 1758)
  • Arothron hispidus perspicillaris (Rüppell, 1829)
  • Crayracion hispidus (Linnaeus, 1758)
  • Dilobomycterus hispidus (Linnaeus, 1758)
  • Takifugu hispidus (Linnaeus, 1758)
  • Tetraodon hispidus Linnaeus, 1758
  • Tetraodon perspicillaris Rüppell, 1829
  • Tetraodon sazanami Tanaka, 1916
  • Tetraodon semistriatus Rüppell, 1837
  • Tetrodon hispidus Linnaeus, 1758
  • Tetrodon laterna Richardson, 1845
  • Tetrodon pusillus Klunzinger, 1871
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Arothron hispidus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Arothron hispidus témájú médiaállományokat és Arothron hispidus témájú kategóriát.

Az Arothron hispidus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjébe, ezen belül a gömbhalfélék (Tetraodontidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az Arothron hispidus előfordulási területe az Indiai- és a Csendes-óceánokban van. A Vörös-tengertől és Kelet-Afrikától kezdve, északon Japánon és Hawaiion, míg délen a Lord Howe-szigetcsoporton és Húsvét-szigeten keresztül, egészen Alsó-Kaliforniáig (Baja California) és Panamáig sokfelé megtalálható.

Megjelenése

Az eddig kifogott legnagyobb példány 50 centiméteres és 2 kilogrammos volt. A hátúszóján 10-11 sugár, és a has alatti úszóján ugyanennyi sugár van. A hátának színezete általában zöldes-barna; oldalain és farokúszóján számos fehér pont látható. A hasán fehér sávok vannak. Az oldalvonala hajlított. Testét a szája és a faroktöve kivételévek, kis tüskék borítják. Mindkét orrlyukában 2-2 húsos nyúlvány lóg ki. Vészhelyzetben képes behúzni a kopoltyúit.

Életmódja

Trópusi tengeri és brakkvízi halfaj, mely 1-50 méteres mélységek között él a korallszirtek környékén. A 25 Celsius-fokos vízhőmérsékletet kedveli. Nem vándorol, viszont a korallzátonyok szélén él és néha a lagúnákba és folyótorkolatokba is beúszik. Ha nincsenek sziklás helyek, akkor a moszattal és tengerifűvel (Zostera) benőtt homokos tengerfenék is megfelel. Általában magányos és területvédő. Tápláléka különböző virágállatokból, szivacsokból, előgerinchúrosokból, puhatestűekből, csőférgekből, rákokból, tüskésbőrűekből és törmelékből tevődik össze.

Szaporodása

Ikrák által szaporodik.

Felhasználása

Az Arothron hispidusnak, csak kismértékű a halászata. Főleg az akváriumok számára fognak be belőle. Emberi fogyasztásra nem alkalmas, mivel mérgező.

Képek

Források

  • Arothron hispidus (Linnaeus, 1758) FishBase
  • Myers, R.F., 1991. Micronesian reef fishes. Second Ed. Coral Graphics, Barrigada, Guam. 298 p.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 333.
  • Kottelat, M.; 2013: The Fishes of the Inland Waters of Southeast Asia: A Catalogue and Core Bibliography of the Fishes Known to Occur in Freshwaters, Mangroves and Estuaries. The Raffles Bulletin of Zoology, Supplement No. 27: 1–663. PDF
  • Randall, J. E., Bogorodsky, S. V. & Rose, J. M., 2012: Color variation of the puffer Arothron hispidus (Linnaeus) and comparison with A. reticularis (Bloch & Schneider). aqua, International Journal of Ichthyology, 18 (1): 41-54.
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap