Appaloosa : Története, Jellemzése, Hasznosítása, Jegyzetek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Appaloosa

Appaloosa

Appaloosa
Származási hely	Amerikai Egyesült Államok északi része.
Vérmérséklet	Melegvérű
Szín	Különleges foltos
Testfelépítés	Változó, arányos
Jellemzők	Kis fül, jó formájú nyak, izmolt far.
Marmagasság	147-157 cm között. (Bottal mérve)
Fejforma	Széles fej, kifejező szemek
Eredete	Olaszország
Élettere	Füves préri
Hasznosítása	Hátas, szabadidő-ló, lovassportok.
Jegyzet
Kitűnő ugrólovak
Appaloosa Horse Club Weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Appaloosa témájú médiaállományokat.

Az Appaloosa egy félvér ló, nevét a Palouse folyó után kapta. Olaszországból spanyol közvetítéssel került Amerikába. Tulajdonságai közül a legjellemzőbb és a tenyésztés szempontjából a legfontosabb különleges színe.

Története

A spanyol hódítók lovait a 18. század közepén az Nez Percé őslakosok elhurcolták és falvaikban tenyésztették tovább. Napjainkban az Appaloosa tenyésztését a krík őslakosok végzik az Egyesült Államok és Kanada nyugati részén. Albertában a fajtának nagy hagyományai vannak.

Jellemzése

Mivel félvér és kiterjedten keresztezik a quarter lóval, ezért tulajdonságai vegyesek, tág határok között mozognak. A legjobb lovakat az arányos testfelépítés és a hibátlan lábszerkezet jellemzi. Marmagassága bottal mérve 147–157 cm között mozog, övmérete 180–195 cm, szárkörmérete 19,5 és 21,5 cm közt változik. Súlya 450–530 kg körül van. Tipikus ismertetőjele, hogy a szemein fehér ínhártya van, (fehér szín a szemben, mint az embereknél), rózsaszín bőrpigmentáció az orrlyukak és a lágyrészek körül valamint, függőlegesen csíkozott paták.

A legfontosabb tulajdonsága a színe: öt elismert szőrszínt tartanak nyilván a fajtánál.

Párductarka: ebben az esetben a túlnyomóan fehér szőrszínű ló egész testén sötét, ovális kisebb kiterjedésű színes foltok vannak. Fekete, pej vagy sárga színű párductarkák léteznek.
Hófedte tarka: az egész testet beborítják a foltok, főképpen a far körül (sabraktarka).
Deres: Sötét alapszín, nagyobb fehér foltok, vagy pettyes takaró.
Márványtarka: nagyobb színes foltok a jellemzőek, amelyek tűzötté válhatnak, az egész testen elszórva.
Agáttarka: fehér és színes szőrök keverednek a testen.

Hasznosítása

Könnyen kezelhető, masszív, strapabíró ló. Barátságos természete miatt nagyon jó hátasló. Tanulékony, jó munkakészségű, ezért hobbilóként éppúgy hasznosítják, mint sportlóként. A díjlovaglásban, távlovaglásban elterjedt, egyre népszerűbb a westernlovaglásban.

Jegyzetek

Források

Josee Hermsen: Lovak enciklopédiája. Ford. Horváth Ildikó. Ventus Libro Kiadó, 2006. ISBN 978-963-9546-74-5
Mihók Sándor, Pataki Balázs: Lófajták. Mezőgazda Kft, 2003. ISBN 978-963-286-471-6