IPA |
IPA-kód | 103 |
IPA-jel | t |
IPA-kép | |
X-SAMPA | t |
Kirshenbaum | t |
Hangminta | hallgat |
Az alveoláris, zöngétlen zárhang számos beszélt nyelvben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) az alveoláris mellett a dentális és a posztalveoláris zöngétlen zárhangot is t jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig szintén t.
Dentális formáját a t̪ jellel lehet megkülönböztetni, vö. dentális, zöngétlen zárhang, az IPA kiegészítése pedig tartalmazza egy kettős aláhúzással megjelölt változatát is, amely kimondottan az alveoláris kiejtését jelöli (t͇). Az alveoláris, zöngétlen zárhangot a magyar nyelvben leggyakrabban a t betű jelöli (bár előfordul, hogy a t betű alveoláris, zöngés zárhangot jelöl, mint pl. a hatból szóban, és az is előfordul, hogy az alveoláris, zöngétlen zárhangot a d betű jelöli, mint pl. a vodka szóban).
A [t] hang igen elterjedt a nyelvek között: a világ nyelveinek leggyakoribb mássalhangzó-fonémái a [t], a [k] és a [p]. A legtöbb nyelvben előfordul legalább egy egyszerű [t], némelyekben pedig egynél több változatát is megkülönböztetik. A [t] nélküli nyelvek közé tartozik a hawaii (Ni‘ihaun kívül; a [t]-t tartalmazó jövevényszavakban ezt a hangot a hawaii veláris, zöngétlen zárhanggal helyettesíti), a köznyelvi szamoai (amelyből az [n] is hiányzik), valamint a Dél-Afrikában használt nǀu.[forrás?]
Jellemzői
Az alveoláris, zöngétlen zárhang jellemzői:
- Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
- Képzéshelye alveoláris, ami annyit tesz, hogy a fogmedernél jön létre a nyelv hegyével vagy elejével; ezt apikális, ill. laminális képzésmódnak hívják. (Az apikális képzésmód egyebek mellett az angolban fordul elő, míg a laminális többek közt az újlatin nyelvekre jellemző.)
- Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Változatai
IPA | Leírás |
t | tenuis t |
tʰ | hehezetes (aspirált) t |
tʲ | palatalizált t |
tʷ | labializált t |
ⁿt | prenazalizált t |
tˤ | faringalizált t |
t̚ | felengedés nélküli t |
tʼ | ejektív t |
Előfordulása
Az alveoláris, zöngétlen, hehezet nélküli (aspirálatlan) zárhang az egyik legelterjedtebb beszédhang: szinte minden nyelvben megtalálható.[1]
Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet |
angol | tick | [tʰɪk] | ’pipa, kipipál’ | L. angol hangtan |
cseh | toto | [toto] | ’ez’ | L. cseh hangtan |
finn | parta | [pɑrtɑ] | ’szakáll’ | A dentális, zöngétlen zárhang allofónja. L. finn hangtan |
francia[2] | tordu | [tɔʀdy] | ’görbe’ | L. francia hangtan |
görög | τρία | [ˈtria] | ’három’ | L. újgörög hangtan |
holland[3] | taal | [taːl] | ’nyelv’ | L. holland hangtan |
japán[4] | 特別/tokubetsu | [tokɯbetsɯ] | ’speciális’ | L. japán hangtan |
kínai | mandarin | 大/dà | [ta˥˩] | ’nagy’ | Szembenáll a hehezetes formájával. L. mandarin hangtan |
koreai | 턱/teok | [tʰʌk̚ ] | ’állkapocs’ | L. koreai hangtan |
magyar[5] | tutaj | [tutɒj] | ’tutaj’ | L. magyar hangtan |
maláj | tahun | [tahun] | ’év’ | |
máltai | tassew | [tasˈsew] | ’igaz, helyes’ | |
német | Tochter | [ˈtʰɔxtɐ] | ’lánya vkinek’ | L. német hangtan |
norvég | tann | [tʰɑn] | ’fog’ | L. norvég hangtan |
nunggubuyu[6] | [taɾawa] | ’kapzsi’ | |
örmény | տուն | [tun] (segítség·infó) | ’ház’ | |
szlovák | to | [to] | ’az’ (rámutatás) | |
thai | ตา/ta | [taː˥˧] | ’szem’ | |
vietnámi | ti | [ti] | ’hiba, hiányosság’ | L. vietnámi hangtan |
yi | ꄉ/da | [ta˧] | ’tesz, helyez’ | hehezet nélküli formában |
ꄣ/ta | [tʰa˧] | ’agyagkorsó’ | hehezetes formában |
Hivatkozások
- ↑ Liberman, AM; Cooper, FS & Shankweiler, DP et al. (1967), "Perception of the speech code", Psychological Review 74 (6)
- ↑ Fougeron & Smith (1993:73)
- ↑ Gussenhoven (1992:45)
- ↑ Okada (1991:94)
- ↑ Szende (1994:91)
- ↑ Ladefoged (2005:158)
Irodalom
- Fougeron, Cecile & Smith, Caroline L (1993), "Illustrations of the IPA:French", Journal of the International Phonetic Association 23 (2): 73–76
- Gussenhoven, Carlos (1992), "Dutch", Journal of the International Phonetic Association 22 (2): 45–47, DOI 10.1017/S002510030000459X
- Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
- Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97
- Szende, Tamás (1994), "Illustrations of the IPA:Hungarian", Journal of the International Phonetic Alphabet 24 (2): 91–94, DOI 10.1017/S0025100300005090
Nem pulmonikus mássalhangzók Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
Affrikáták (zár-rés hangok) p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | ɡɣ | qχ | ɢʁ |
A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
* A jel nincs definiálva az IPA-ban. |